Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)

1944 / 7. szám - Domokos Sámuel: A pesti Luceafărul írói köre

418 Domokos Sámuel vételére, amikor Az ember tragédiája fordításának közlésekor be­vezetőben a következőket mondotta: „Köztünk és a magyarok között lévő súrlódásoknak, az elmúlt századok fájdalmas hagyományainak s a mai mozgalmak vissz­hangjának tekinthetjük azt a tényt, hogy sok kétségtelenül irodalmi értékű magyar munkát máig nem fordítottak le románra. így ál­lunk pl. Petőfi verseivel, amelyek még ma is jórészt ismeretlenek közönségünk előtt, holott Franciaországban, Németországban stb. e zseniális költő egyéniségét szinte legenda veszi körül. Hasonló­képpen a magyarok is egészen naiv tájékozatlanságban vannak, ha a mi irodalmunkról van szó. Félretéve azt a nagyfontosságú tényt, hogy az említett állapot károsan hat vissza ama két népre, melyek­nek századok óta együtt kell élniök, maga az irodalom is sajátos szerepével és törvényeivel, amelyek nem engedik meg a rosszul ér­telmezett elzárkózást, jelentős veszteséget szenved.“ Goga nagy csodálója volt Petőfinek s Lui Petőfi c. költeményé­ben a költő legyőzött ellenfelének mondja magát.^® Goga egyik magyar ismerőse mondja el könyvében,^® hogy Goga később is, még minisztersége idején is valósággal alacsony- rendűségi érzést érzett, mihelyt magyar irodalomról volt szó. Nagy tisztelője volt Goga Ady Endrének még Nagyrománia idejében is, amikor egy fellángolt Ady-vitával kapcsolatban, a ma­gyarság és románság közeledésére a legalkalmasabbnak Ady fényes költői címerét tartotta.^’^ Mindezeknek a magyar-román szellemi közeledés szükségét hangoztató megnyilatkozásoknak a valóságban nem mutatkozott meg eredményük. Talán éppen azért, mert e közeledésnek a fő szó­szólója éppen Goga volt, az a Goga, akiben mint már említettük, a politikus háttérbe szorította a költőt. Magyar-román szellemi köze­ledést hirdető megnyilatkozásainak, ismerve költői magatartását, sem magyar, sem román részről nem hitték el őssánteségét. Goga mindvégig hű maradt a Luceafarul programjához, azzal teljesen eggyé vált s az egész mozgalomnak a lelke volt. 15 Goga: Fragmente autoblograflce 37. I.: ,,A magyar irodalomból sokat olvastam, azonban csak Petőfi tiszta szelleme befolyásolt, ö volt az 1848-as romantikus iskola egfyik leg^nevezetesebb költője, igen nagy költő, rendkívüli képzelőerövel, mely jól illet a korabeli romantikához. A szabadság nagy baj­noka volt s ez volt a közös pont közte és közöttem.'“ 16 Tabéri Gésa: A csúcsai kastély, 57. I. 11 Tabéri Gésa: A csúcsai kastély, 56. (idézet Goga Tabérinak Írott leve­léből) : „Kötelességemnek tartom minden alkalmat megragadni, hogy igaz tiszteletemet lerőjjam Ady iránt és csupán ez az oka, hogy ezen az alapon mindenkivel szóbaállok... az Ady parolával nálam mindig megnyílik az ajtó. Az Ady-kultuszt jogosultnak tartom, mert az ö szikrázó poéta leikéből csupán fényárakat sugárzik felénk, amely nagy jótétemény manapság, mikor a tiszta absztrakció durva pozitívumokba fullad, másodszor pedig a mag^yar- ság és a román nép természetes fatális közeledésére nem tudok alkalmasabb összekötő kapcsot elképzelni, mint egy fényes költői címert. Ezért kérem önöket, magyar írókat, méltóztassanak valóságos Ady propagandát űzni, higy- jék el, ebben én is mindig szolgálatukra állok."

Next

/
Thumbnails
Contents