Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 6. szám - Szemle - Salamon Sándor: Lázadás a civilizáció ellen
372 Szemle plus-minus átmeneti osztályok találhatók. Foglalkozás szerint A csoportba tartoznak a szabadfoglalkozású értelmiségiek, B-be kereskedők, iparosok, hivatalnokok, szakképzett munkások, C-be közönséges munkások, napszámosok. Faj szerint A-ba az angolszászok és németek, B-be skandinávok, C-be lengyelek, olaszok. (Természetesen Amerikába bevándoroltakon végzett vizsgálat alapján.) Az A és a B-plus csoportbeliek alkalmasak a civilizáció fenntartására, sőt fejlesztésére, a C, különösen pedig a C-mi- nusbeliek elviselhetetlennek tartják, meghaladja erejüket, nem tudnak lépést tartani vele s ezért fellázadnak ellene. Az alacsonyabbrendű embert nevezi Stoddard underman-nek szemben az értékes superman-nel. A civilizáció eUen csak az underman lázad és az olyan féltengelyű, „eszelős“ zseni, mint Rousseau vagy Tolsztoj.’ Az underman nem haladást, hanem visszaesést kíván. Mivel nem civilizálható, hadat üzen a civilizációnak, primitívebb életformát óhajt, egyszerűbb műveltséget a differenciált helyett. ösztönösen irtózik a civilizációtól és szenvedélyesen gyűlöli a felsőbbrendűséget. A civilizált országok népességében mégis az értékes elemek számszerűleg változatlanok vagy fogynak, míg a közepes és értéktelen elemek rohamosan szaporodnak. Miért szaporodik és fenyeget elnyeléssel az underman? Elsősorban azért, mert a superman-nek nincsenek meg az anyagi feltételei, hogy sok gyermeket nevelhessen a maga igényes életszínvonala szerint. Másodsorban főleg a bolsevizmus, a demokráciákban pedig az emberbaráti intézmények segítik, gondozzák, felemelik az undermant, nem gátolják meg a degeneráltak, bűnözők, munkakerülők, ostobák, gyengeelméjűek utódnemzését, sőt a természeti egyenlőségre hivatkozva segítik őket, életkörülményeiket az értékesekéhez szintezik. Eljárásuk — Stoddard szerint — a múlt két óriási tévedésén alapszik: az emberek természeti egyenlőségébe és a környezet személyiségformáló erejébe vetett tévhiten, ügy gondolják, hogy társadalmi forradalommal egyenlővé lehet tenni az élet feltételeit s akkor egyenlővé válnak az emberek is. Ez a csalóka szivárvány tévesztette meg Rousseaut, a francia forradalmárokat, a szindikálistákat, a bolsevistákat s a demokratákat is. Szerinte nincs természeti egyenlőség, hanem eredendő és örök egyenlőtlenség ember és ember között. Ezeken a különbözőségeken a környezet hatása alig változtat, mert az egyéneket elsősorban az átöröklés vastörvénye határozza meg. Az egyenlőtlenségek átöröklődnek nemzedékről nemzedékre. Mindig voltak és lesznek A—B—C-egyedek, hacsak fajnemesítéssel nem irányítjuk a születéseket. Egyes egyének, osztályok, fajok apriori képesek a civilizációra, mások eleve képtelenek hordozására. Ez utóbbi elemek óriási tömegét lázítjaj fel a bolsevizmus, az anarkizmus s akarata ellenére a demokrácia is a civilizáció ellen. Egyszerű, tömegeknek való civilizációt ígér nekik. Stoddard tehát jónak s az emberi fejlődés céljának tartja a civilizációt. Ha tehát küzdeni akarunk a lázadók ellen, a fajnemesitéshez kell fordulnunk, hogy lehetőleg szaporítsuk a superman-eket és sterilizáljuk az underman-eket. így aztán kialakul az eszesség arisztokráciája, az aristodemokrácia, mely egyedüli letéteményese a civilizációnak. EDDIG STODDARD. E rendkívül világos, logikus és népszerűén megírt könyvből mindenesetre a negatív rész az értékesebb. Mindaz, amiben korunk bírálatát nyújtja: a civilizáció terhe, az egyenlőtlenség vastörvénye, az alsóbbrendűség végzete, a csábító egyszerűség, az underman lázadása, címekbe foglalt fejtegetései rendkívül meggyőzőek s helyenként 2 V. ö. napjainkban Glono-val.
