Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)

1944 / 6. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái II.

352 Schneller Károly kodik táblázatunk, hogy az erősen vegyes avagy éppen a magyar­ság minoritását mutató községekben a csendes faji harcból na­gyobb idő távlatában mintha mégis inkább a román faj kerülne ki nyertesként. (Farnason elveszett a magyar többség. Magyaró- kerekén eltávolodott a többség megnyerésének lehetőségétől, Gyerővásárhelyen és Magyarkiskapuson időnkint felettébb bizony­talanná vált a majoritás.) Azonban tragikus összezsugorodásról, elnémuló harangokról szó sincs. Külön elbírálás alá esik az 1919—1940 közötti intermezzo, amelynek során a sovén célkitűzé­sekkel folyó beavatkozás elég mélyre hatolt és a fák gyökerére ve­tette a fejszét. Ártalmai nem kicsinylendők. Mindazonáltal az egyes községek népi összetételét döntően nem tudta befolyásolni, mégha igaz is az, hogy a 32 község közül 25-ben romlott a magyarság aránya. Helyenkint, elsősorban Bánffyhunyadon igen nagy mérték­ben. Azonban itt, mint egy-két más községben a népszámlálás felvételtechnikai praktikái és a magyarétól eltérő ismérv-értel­mezések miatt mutatkozott az erős hanyatlás.” Bánffyhunyadra elég nagyszámú betelepülés történt. Hogy ez komolyabb méretű le­het, annak bizonysága az, hogy a visszatérés után megtartott cen­sus jelentősen több románt mutatott, mint bármelyik előjő magyar népszámlálás. Bánffyhunyad nélkül Kalotaszegen a magyarság aránya ma egy halvány árnyalattal még nagyobb is, mint volt 1910-ben Az első népszámláláskor észlelt arányához képest a magyarság Bánffyhu­nyad beszámításával is emelkedett. Nem szabad szem elől tévesz­teni, hogy Bánffyhunyad vonzó köre nyugat felé túlnyomólag ro­mán és azt sem, hogy a román uralom idejében ingatlan vagyon jut­tatása útján is szaporittatott a románság, ami ellenállóképességét feltehetőleg a jövőre nézve is stabilizálta. A románság 1930—1941 közti térvesztésében része van annak, hogy a tisztviselők és az ide­gen uralom idején magukat különösen exponáltak és az uralom iránt gazdaságilag is érdekeltek egyrésze a bécsi döntés után el­hagyta az ország területét. Érdemes megemlíteni, hogy a román uralom alatt is akadt 7, túlnyomórészben magyar község, amelyben a magyarság aránya az 1910-es eredményekhez mérten még javult is. Ezek közül különö­sen értékes a Nyárszón és Zentelkén észlelt térfoglalás, annál is in­kább, mivel e két községben már régebben tapasztalható dekadencia megfordítását jelentette az örvendetes erősödés. Ezzel szemben több lehangoló veszteség áll, amelyek közül Jákótelkéé, Eüspetrié, Ka- lotadámosé, Szucságé és Váralmásé azért említésre méltó, mivel ezekben a térvesztést távolról sem sikerült azóta behozni, vagy akár a régi, 1910-es arányszámot megközelíteni. IIA rohamosan elmagyarosodó zsidókat jiddisch anyanyelvüeknek köny­velték s amellett a görög-katolikusokat ott is, ahol egyrészük — mint Jákótel- kén és különösen Kalotadámoson — beolvadóban volt a maprarságba, kivétel nélkül románoknak Írták át. Emellett egyes helyeken az idők rendjén a ma­gyarságba átszivárgó egyéb — többnyire cigány — elemeket ismét cigány anyanyelvüeknek vették.

Next

/
Thumbnails
Contents