Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 5. szám - Szemle - Barta István: Idegen nyelvű magyar folyóiratok
Szemle 293 tése érdekében a német szaktudomány is nagy apparátussal dolgozta ki az új gazdasági rend elméletét. A gazdaságelméleti kérdések tisztázása az új gazdasági térség többi állama részéről is fontos feladat volt s szükségesnek látszott, hogy Délkeleteurópa gazdasági jövőjének kialakitásánál Németország mellett a többi érdekeltek is hallassák szavukat. Ennek a felismerése hívta életre 1941 nyarán a Donwueuropa című folyóiratot, amely Középeurópa egyik legképzettebb közgazdaságelméleti szakemberének, Surányi-Unger Tivadarnak a szerkesztésében a dunai államok gazdasági és társadalmi problémáinak feldolgozását tűzte ki feladatául. Már a cím is szimbóluma annak a szemléletnek, amellyel a folyóirat a kiválasztott problémakört nézi: a Dunatájat a folyó egységgé kapcsolja ösz- sze, maga a táj azonban átmenet Kelet és Nyugat között, így a táj problémái is közösek, nem határolhatók azonban el a szomszédos tájaktól, hanem azokkal is szerves összefüggésben vannak. Ennek a felfogásnak az értelmében a folyóirat cikkei is a táj gazdasági és társadami problémáinak összefüggéseit világítják meg s különösen azoknak a kapcsolatoknak szentelnek nagy figyelmet, amelyek a dunai államokat Németországhoz fűzik. Magyar szerzők mellett a legjobb német szakemberek cikkei találhatók meg a lapban, de bőségesen szóhoz jutnak a szomszédos népek, a horvátok, szlovákok, bulgárok, románok és albánok képviselői is. Így a Donaueuropa gazdasági és társadalmi területen fontos tényezője a dunatáji kis népek annyira kívánatos megértésének és együttműködésének. Olvasottsága jelentős: Németországban eljut a politikai és gazdasági élet legfontosabb személyiségeihez is, de nagy a tekintélye a többi szomszédos állam szakköreiben is. Könnyebb műfajú, de talán a legelterjedtebb németnyelvű magyar folyóirat a Marjay Frigyes szerkesztésében megjelenő Dos schaffende Ungarn. Ez az ötödik évfolyamában járó képes riportlap a mindennapi magyar életből közöl aktualitásokat a legszélesebb rétegek számára, helyet kapnak benne a politika, a háború, a gazdasági élet, a képzőművészetek, színház, film és sport, sőt a könnyű szépirodalom is. A felsorolt folyóiratokban többé-kevésbbé ismertetésre kerültek a magyar tudományos kutatások eredményei is, rendszerességgel és részletesen azonban talán csak az Ungarische Jahrbücherben. A magyar tudományos eredményeknek a külfölddel való rendszeres ismertetésére indította meg a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége 1943-ban a Litteraria Hungarica című negyedévenként német nyelven megjelenő bibliográfiái folyóiratot. Tekintve, hogy a természettudományi irodalom eredményeinek idegen nyelven való ismertetése rendszeresen fol3Ük, az új folyóirat csak a szellemtudományokra korlátozta figyelmét. Jelentősége, hogy nemcsak a kiválasztott tudományszakok részletes bibliográfiáját adja, hanem azokról összefoglaló beszámolókat is közöl, amelyekben kitűnő szakemberek értékelik ki a kutatásokban fejlődést jelentő mozzanatokat. Németország mellett nyugat felé Olaszország volt a másik állam, amely a békekötések utáni években nem fogadta gyanakvással vagy ellenszenvvel a magyar közeledést. A történelem századai során a magyarság nemcsak a latin kultúrával kapcsolódott össze elválaszthatatlanul, hanem politikailag, gazdaságilag és az egyházon keresztül is számtalan szál kapcsolta az olasz félszigethez. A 19. század folyamán a politikai kapcsolatok kölcsönös rokonszenvvé mélyültek el, amit a világháború intermezzoja sem tudott tartósan megszakítani. A monarchiából kivált Magyarország közeledését Olaszország a régi barátsággal fogadta, a közeledés kezdeményezőinek itt nem is kellett úttörő munkát végezniök, mert az olasz társadalom sokkal többet tudott Magyarországról, mint általában
