Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 5. szám - Bözödi György: A székely társadalom 1848-ban
272 Bözödi György: A székely társadalom 18^8-ban hogy a közterhekben való részvétét azzal bizonyítja, hogy az alakuló nemzetőrségbe közlegényként beáll. Ez a drámai pillanat hatott és ellensúlyozta a népnek azt a meggyőződését, hogy az áldozatot most is csak tőle várjáJt és az urak a régi állapotokat akarják folytatni. A főkirálybíró a bizalom szilárdítása érdekében végül arra utalt, hogy valamint ő, úgy a primori rend sem csalta a népet és ezután sem akarják csalni. Szavai eredménnyel jártak annyiban, hogy a tömeg a katonáskodás rögtöni megszüntetésétől elálíott, de ebben a primipilusi és pixidariusi osztály vezetői is közreműködtek, mindent elkövetve, hogy a rend érdekében katona atyafiaik beletörődésére és megnyugtatására hassanak.2s A jobbágyok és zsellérek sorsa azonban még ezúttal is kimaradt a rendezésből, velük szemben nem keresték a megértés és eg3mtt- működés útjait s ez fontos tényezője lett a későbbi háromszéki zavargásoknak. A ,,székely nemzet“ látóköre még mindig csak a szabad és nemesi rétegek határáig terjed, nem fordítva figyelmet azokra, akik kiestek volt ebből a politikai nemzetből s a pixidáriusi és közszékelyi szinten alul süllyedtek. Az úrbéresekkel szemben más eszközöket használtak a földesirrak. Mivel már nyüvánvaló volt, hogy az úrbérmegváltás az unióval együtt Erdélyre és talán a Székeljdöldre is kiterjed, igyekeztek a törvény életbelépése előtt kivetni úrbéreseiket az úrbéri állományokból. Ennek az volt az észszerű és vüágos oka, hogy a Székelyföldön úrbéri conscriptiók hiányában csak a tényleges birtoklás alapján n5Últ lehetőség az úrbéri rendezésre és a földesmrak úgy számítottak, hogy ha most úrbéreseiket kivetik állományukból, nem fenyegetheti őket az úrbér- meg\'^áltás. Természetesen az úrbéresek között nagy nyugtalanságot és feszült elégedetlenséget keltett ez a hirtelen fordulat és mostoha bánásmód. A földesimak erőszakos eljárása olyan nagy méreteket öltött és annyira általánossá vált, hogy a háromszéki református papság szükségesnek vélte fellépni ellene. A Rikán belüli négy ref. egyházvidék 1848 május 2-án összeült közgyűlése testületileg járt el az úrbéresek védelmében, hogy elejét vegye a zavargások kitörésének. „A gyűlés értesülvén, hogy némely háromszéki földesurak úrbéreseiket az úrbéri állományokból részint már tettleg kivetették, részint kivetni szándékoznak, megkereste Horvát Albert főkirálybírót avégett, hogy hozza helyre és gátolja meg ezeket a kitörést idézhető lépéseket.“^» A különböző székely társadalmi rétegek helyzete tisztán kialakult tehát és elválasztódott egjunástól a márciusi eszmék hatása alatt. Olyan rendeződés indult meg, mely az elválasztó vonalakat még határozottabban rajzolta ki, mint addig látható volt és tevékeny tényezővé avatta az érdekellentéteket. Áttekintettük nagy vonalakban, hogy milyen társadalmat talált 1848 a Székelyföldön, más alkalommal talán módimkban lesz megvizsgálni, mUyen átalakító munkát végeztek a reformok ebben a társadalomban. BÖZÖDI GYÖRGY 28 U. o. 275. 1. 29 u. o. 312. 1.
