Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 5. szám
MAGYAR BELÁTÁS A magyar szellem nem ismer szavalókórusokat. Amikor gondolkozunk, magányunk királyai vagyunk; ugyanazt a szót is százféle zöngével gondoljuk. Ha mégis néhány trombita torkába akarjuk szorítani, ’amiről megismerhetjük egymást, válasszuk a legrövidebb és legegyszerűbb mondatokat. Bizonyos emberek azért harcolnak, hogy Magyarország magyar (azaz az övék) maradjon. Mi azért harcolunk, hogy magyarrá legyen. A Habsburg- monarchia ránkzuhant építménye alól a magj'arság még mindig nem tudott kivergődni. Mi nem akarjuk, hogy megfúljon alatta. El kell takarítani, ami túlélő rom s ki kell szabadítani, ami fulladozó élet. Társadalomban: népi középosztály; gazdaságban: kertgazdaság; belpolitikában: keletcurópai kis népek összefogása; művelődésben: mély magyarság; vallásban: a keresztény vallásos érzés formái. A magyarságnak tiszta helyzete van. A rádőlt konglomerátummal szemben minden téren ö képviseli a mélyebb és egyszersmind magasabb elvet. A magyar népet csak egy népi középosztály egészítheti ki nemzetté. A kertgazdálkodás több embert tart el és magasabbrendű a nagybirtoknál. A magyar radikalizmus négyszáz év legjobb hagyományát hozza, a minőség-szocializmus az európai szocializmusnak egészségesebb, egyén-tisztelőbb faja. Nagylelkű kis népnek lenni (lásd a finneket) nagyobb dolog, mint nagyiiép-voltunk illúziójával másoknak süllyedni eszközéül. A mély magyarság írói ép zenészei európaiabbak, mint akik Európát balkánin másolják. Katolicizmus és protestantizmus történeti magyar formái nemesebb kútjai a vallásos érzésnek, mint a Habsburg-barokk. Mi magyarok tehát nem azért akarjuk Magyarországot magyarrá tenni, mert így fajibb lesz — hanem, mert igazságosabb, szabadabb, emberibb, európaibb és istenesebb. (Németh László: Magyarok, kibékülni! Kisebbségben, IV. köt. 206—207. 1.).
