Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 3. szám - Szemle - Incze Andor: A magyar földrajz huszonkét éve
Szemle 171 A szegedi egyetemen jelenleg a földrajz tanára Kogutovncz Károly. Felfogása a földrajzról a következő: a földrajz feladata nem lehet valamely földfelszíni jelenség vizsgálata; az általános földrajz csak előtanulmány, a magasabbrendű földrajzi munkásság a leíró földrajz. Maga a táj mindig egyediség s ennek tanulmányozása nem lehet pusztán „alkalom" az általános földrajz tételeinek igazolására. Földrajz csak egyféle van s ez a táj vizsgálata. Mindez a finn Granő Reine Geagra'phie-jka&k szellemi tükörképe,»* gyakorlati megjelenése pedig Kogutowicznak a Dunántúl és Kisalföld írásban és képben c.»» nagy munkája, melyben — csakúgy mint Kogutowicz tanítványainál — a településföldrajzon és emberföldrajzon van a hangsúly. Kogutowicz tanári működésének húszadik évében tanítványai emlékkönyv alakjában 29 értekezést adtak ki s ezek közül alig akad, amelyik nem településföldrajzi tárgyú. A budapesti egyetem emberföldrajzi tanszékét Mendöl Tibor foglalta el. Mendöl a magyar városföldrajz mestere.^® Szarvas földrajzáról írt értekezésében^^ az alföldi halmok keletkezésének, a Kőrös-menti falvak elhelyezkedésének és az alföldi tanyatelepülésnek az okait kutatja. Mendöl felfogása, hogy a településföldrajzot nemcsak a szó szorosabb értelmében vett természeti tényezők, hanem a tájelemként felfogott telepítés mai állapotának értelmezése céljából minden tényező, tehát a szellemiek vagy kulturálisak is, egyformán érdekli. Ilyen értelemben tehát nem lehet szétválasztani a településföldrajzot a településtörténettől, melynek ez utóbbi tényezők lennének kimondottan a tanulmányi tárgyai. A történeti földrajz feladata viszont az elmúlt korok tájállapotának rekonstruálása. Ám a topográfiai rekonstrukció a történeti földrajznak nem a legmagasabb fokozata. A legmagasabb fokozat a „miért" kérdésére is felel, ez a múltbeli kulturtájak magyarázó leírása és fejlődésének ábrázolása.^» Meteorológusaink sorában is találkozunk nagy nevekkel. Réthly Antal az ország éghajlatát ismerteti ;4» feldolgozza az 1901—1930 évek meteorológiai megfigyelési anyagát 180 állomás alapján; rámutat a magyar éghajlat több bizonytalanságtényezőjére és ezeknek gazdasági jelentőségére, eloszlatja azt a tévhitet, hogy az ármentesítés következtében az Alföld éghajlata szárazabbá vált volna. Azt Róna Zsigmond is kimutatta 1936-ban, hogy a nedvesebb felszín felett képződött párameny- nyiség még nem elegendő csapadék keletkezésére, hiszen a Földközi-tenger egyes szigetein rendkívül nagyfokú a nyári szárazság. Róna 1925-ben hasznos meteorológiai kézikönyvet is adott ki,** ő egyike hazánk első klimatológusainak és meteorológusainak; akik közül Bognár Kálmán a rendkívüli nagy károkat okozó 1935. évi szárazsággal foglalkozik.^» Földrengéstannal nálunk a háború után főleg Réthly és Kövesligethy Radó*^ »» Kogutowicz Károly: A földrajz. Földrajzi Közlemények, 1939. 375. U. ö.: A Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. I—II. köt. Szeged 1936. Mendöl Tibor: Néhány szó az alföldi város kérdéséhez. Földrajzi Közlemények, 1939. 217.; A helyzeti energiák és egyéb tényezők szerepe városaink valódi nagyságában és jellegében, Földrajzi Közlemények, 1936. 98. Mindkettő alapvető tanulmány. L. továbbá A város problémája a francia és német földrajztudományban. Földrajzi Közlemények, 1935. 101. és Városaink népsűrűsége. U. o. 1939. 398. U. ö.: Szarvas földrajza. Földrajzi Közlemények, 1928. 130. ** U. ö.: Településtörténet, településföldrajz, történeti földrajz. Szent- pétery-emlékkönyv. Bp. 1938. 312. “ Réthly Antal: Időjárás, éghajlat és Magyarország éghajlata. Bp. 1938. Róna Zsigmond: Meteorológiai megflgfyelések. Bp. 1925. *5 Földrajzi Közlemények, 1924. vn., X. és 1937. 31. « Élt 1862 —1934 között.
