Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)

1944 / 3. szám - Szemle - Incze Andor: A magyar földrajz huszonkét éve

Szemle

167

A háború után írt legnagyobb műve geomorfológiája/^ mely Davis Practical exercises in physical geography-jéhez hasonlítható, új meglátásokkal, ötletekkel, nagyszerű logikával telített, igazi világnézetet adó áttekintés — bár nem teljes földalaktan, hanem inkább felszínrajz, miután nem a szerkezet teljes bevonásával magyarázza a földfelszín plasztikáját. Viszont külföldön csak a legkiválóbb morfológusoknak sikerült a Cholnoky könyvéhez hasonló harmónikus egészet alkotni (Davis, Penck, Passarge, De Martonne). A felszínt alakító külső erők (folyóvíz, jégár, szél, tenger, légkör) alkotta egyszerű formatípusokat és ezek egyidejű, együttes munkájának eredményeként megszületett összetett forma- típusokat különböztet meg; ez utóbbiak a nagy, az előbbiek a kis táj- egys^ek típusai. Ezzel olyan rendszertani elvet teremtett meg, amilyen a nagy német rendszerzőnek, Passarge-nak sem sikerült.

Elmondhatjuk, hogy id. Lóczy a földszerkezettan, Prinz Gyula a földszármazástan, Cholnoky Jenő pedig a földalaktan mestere hazánkban. Cholnoky egyéb morfológiai műveiio a földrajznak helyes, természet- tudományos felfogása mellett szólnak; de emellett szól különösen Általános földrajzaM Szabatos, világos, lendületes munka, az egyes fogalmak pontos körülírásával és mindenütt magyar névvel való megjelölésével. Nem hagyhatók említés nélkül Cholnoky karsztkutatásai sem, a barlangi eredetű völgyek felderítésével a karsztmorfológia legnehezebb problémáját oldotta meg. Legszebben a Baradlában, az Aggteleki cseppkőbarlangban fedezte fel az ú. n. barlangi szinteket: egy régi, egykor magasabban húzódó barlangét, a mait és a jövő barlangi szintjét, ahová a patak vize már most eltűnik, de szűk, rejtett üregeihez még nem lehet hozzáférkőzni.

Ám az emberföldrajz terén is tudott értékeset alkotni. Az emberföldrajz alapjaiig c. művét japán nyelvre is lefordították, amint általános földrajzát is. Az ázsiai puszták népmozgalmainak kérdése is mindig vonzotta az ízig-vérig magyar tudóst. Huntington egyidőben világhírű kiszáradás-elméletét elvetette, álláspontját azóta a világ legelső szakemberei: Gautier, Gregory, Joh. Walter, sőt Stein Aurél is igazolták. Cholnoky a kelet-turkesztáni oázisromok eredetét nem az éghajlat kiszáradásában, hanem politikai eseményekben és biogeográfiai változásokban látja. Másik fontos eredménye, hogy Délkelet-Ázsiában az euráziaí és mediterrán, oázis-eredetű műveltségektől független műveltség keletkezett s oka a rizstermelésben keresendő; a vízigeizdálkodásnak olyam fejlett technikájára van itt szükség, hogy csakis konszolidált államformában élő népek tarthatják fönn.is Emlékezzünk továbbá Budapest** vagy Brassó helyzetének kitűnő magyarázatára.*® Mindennek betetőzése A Föld és élete*“ c. ötkötetes műve, a világ leíró földrajzának nagy* Cholnoky Jenő: A földfelszín formáinak ismerete. Bp. 1926.

U. ő.: Néhány vonás az erdélyi medence földrajzi képéhez. Földrajzi Közlemények, 1922. 107—122.; A folyóvölgyekről. Mat. és Term. Tud. Értesítő, XIII. 109—110.; A lejtőkről. Földrajzi Közlemények, 1939. 1.; A Dunazúg- hegyvidék. Földrajzi Közlemények, 1937. 1.; Tengerpartok átalakulásai. Mat. és Term. Tud. Értesítő, XUI, 111—120.; A lefolyástalan medencék sorsa. U. o. XLV, 428—447.; A folyók szakaszjellegének összefüggése a szabályozással és öntözéssel. Vízügyi Közlemények, XVI. 5—25.

U. ő.: Általános földrajz. Pécs 1923.

** U. ö.: Az emberföldrajz alapjai. Bp. 1922.

** U. ő.: A rizstermelés jelentősége az emberi művelődés történetében. Földrajzi Közlemények, 1927. 198.

“ A Société de géographlcie conunerciale kiadásában. Páris 1933.

1» Földrajzi Közlemények, 1928. 199.

U. ő.: A Föld és élete. I—V. köt. Bp. 1936.