Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 3. szám - Kállay Ernő: Magyar–román vegyesházasságok négy erdélyi községben
Magyar-román vegyesházasságok 157 Különösen a román megszállás ideje alatt a magyar fiatalságnak gazdasági okok miatt még falun sem igen volt meg a lehetősége a családalapításra, a leányok pedig egyszerűen férjhez akartak menni, mert tagadhatatlan, csak így biztosíthatták egyéni jövőjüket. Ez volt az általános helyzet. Amikor feltettem a kérdést, hogyan lehetséges, hogy üyen nagy számban kötöttek vegyesházasságot, mind a négy községben azt a feleletet kaptam több oldalról is: „vagyon kérdése az egész.“ Az érzelmi és egyéb szempontok falun nagyon ritkán, elvétve játszanak szerepet s ugyanígy a nemzeti szempontok is. Nagyon sokszor megesik, hogy a házasságot egyik fél sem akarja és mégis megtörténik, mert a szülők így határoztak. Ma már a válás sem ritka jelenség. A vagyoni indokon kívül még van egy ok, amely miatt a román férfi szívesebben vett el magyar lányt, éspedig az, hogy a magyar nők közismerten dolgosabbak. Viszont, ha magyar férfi vett el román nőt, ez majdnem mindig anyagi megfontolásán alapult. Mindezektől eltekintve azonban, ha a házasság kimenetelét vizs^ gátjuk, kérdés, hogy ahol két különböző nemzetiségű egyed házasodott össze, milyen volt a családi helyzet alakulása? Az élettárs minden bizonnyal ahhoz hasonul majd, aki a politikai uralmon lévő nemzet tagja. így aztán nem kétséges, hogy a román uralom fennmaradása esetén abszolút veszteséget jelentett volna számunkra a vegyes család. De nem ment mindent a hazatérés sem. Mert nagyon fontos tényező a környezet. Már pedig ez a négy község olyan helyen fekszik, ahol a magyarság nem alkot többséget. Rámnean^u azt írja, hogy különös mértékben károsnak tartja a magyar nőkkel való nagymérvű összeházasodást és aggodalommal tekint a jövő elé, amikor már oly sok lesz a felemás eredetű és nemzetiségű eleme az országnak, hogy családi kapcsolataik nem engedik meg bizonyos politikai momentumok esetén a nyílt színvallásL Ezen, azt hiszem, mi is gondolkozhatunk. A VEGYESHÁZASSÁGOK MEGOSZLÁSA A FÉRJ FOGLALKOZÁSA SZERINT Arra is gondolnunk kell azonban, hogy a férj foglalkozása befolyásolja a vegyes házasságkötéseket. Talán az azonos társadalmi osztályba tartozó egyedek, akik csak a mindennapi életet nézik és azt magukra nézve a legelőnyösebb szempontból bírálják, inkább vonzódnának a saját osztálybeliekhez, még akkor is, ha az máis nemzetiségű leime? Erre a kérdésre csak abban az esetben lehetne választ adni, ha megfelelő számú adat állna rendelkezésünkre. Mindenesetre az ú. n. osztáilyöntudat, ha nem is tudatosan, de bizonyos mértékben érezteti hatását minden vonalon és nincs kizárva, hogy itt is. De ez egyelőre csak feltevés. Rámnean^u azt állítja, hogy a foglalkozás csak a románoknál játszott nagy szerepet a házasságok megkötésénél. Nézetem szerint ez a tényező mind a két oldalon szerepel. Mindenesetre a túloldali ábrán érdekes jelenséget figyelhetünk meg e négy község összesített végeredményénél.
