Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 3. szám - Bodor György: Kossuth
HITEL NEMZETPOUTIKAI SZEMLE 1944. MÁRCIUS IX. ÉVF. 3. SZÁM KOSSUTH A MULTSZÁZADI magyar politika legjellemzőbb ellentétének sokan Kossuth és Széchenyi ellentétét tartják. Mi ennél is jellem- aőbbnek látjuk a hatvanas években Kossuth és Deák között a kiegyezés kérdésében lezajlott vitát. A nemzet az ő vitájuk során szakadt két pártra, a kiegyezés és a függetlenség híveire. E két párt küzdelme szabta meg a magyar politikát két nemzedéken át, a kiegyezéstől az összeomlásig, 1867-töl 1918-ig. Kossuth és Deák nemzetközi elhelyezkedésünk kérdésében nem értettek egyet. Deák Ferenc ki akarta egyenlíteni Magyarország évszázados ellentéteit a dinasztiával és Ausztriával. A kiegyezés során lemondott a magyar szuverénitás teljességéről. A legfőbb állami jogot, a külügyi döntés jogait átengedte a dinasztiának. Tette ezt öntudatosan, tette ezt azért, mert Magyarország érdekeit azonosnak tartotta a dinasztia és Ausztria érdekeivel. Meggyőződése szerint, a régi ellentétek kiegyenlítésével Magyarország fennmaradásának, biztonságának, Ausztriában egyszersmindenkorra erős szövetségest szerzett. Kossuthnak más volt a véleménye. Ö Ausztria jövőjében nem bízott. A történelem Ausztriát osztrák, cseh, lengyel és olasz államokból alakította ki. Kossuth úgy látta, hogy a dinasztia közössége e különböző elemeket a modem Európában nem tudja összetartani. Ausztria felbomlását elkerülhetetlen történelmi szükségességnek érezte. Hibának tartotta Magyarország sorsát hozzákapcsolni a bomlásra ítélt Ausztria sorsához. „Erő helyett gyengeséggel szövetkeztünk“ — mondotta. Azt akarta, hogy amikor az anakronisztikussá vált Ausztria fel fog bomlani, Európa Magyarországot ne a birodalom támaszaként, hanem annak ellenfeleként vegye számba. Ma, szinte megdöbbentően hat a kiegyezési tárgyalások idején az Ausztria felosztására vezető háborúról mondott jóslata. Azt írja: „Mi nem mint osztrák ellenségek, hanem mint osztrák bűnrészesek fogunk számba vétetni. Magyar légióról többé nem lesz szó, hanem lesz szó cseh, horvát, szerb, oláh légióról... Ha Ausztria legyőzetik... a szerte omló romok súlya Magyarországot is eltemeti, mert a szétbomlásnál mi nem mint önálló tényezők jelenendünk meg, kikkel számolni kell, hanem mint préda, amellyel a győztesek szabadon rendelke- zendnek.“ Ezért ragaszkodott az állami szuverénitás teljességéhez a szabad külügyi állásfoglalás jogának fenntartásához, ezért ellenezte a kiegyezést.
