Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)

1944 / 2. szám - Aldobolyi Nagy Miklós: Örmény Szamosújvár–magyar Szamosújvár

örmény Szamosújvár — magyar Szamosújvár 103 dőlünk s belátjuk, hogy a statisztikai számoszlopokbau könyörtele­nül megmutatkozó népesedési dekadenciának mélyebben fekvő, szinte le nem mérhető és emberi érzékenységek miatt fel sem sorol­ható okai vannak. A NÉPFEJLÖDÉS — SZÁMOKBAN ÉS MOST FORDÍTSUK FIGYELMÜNKET a számszerű adatokra.® Az egykorú kútfők 1672-ben összesen 3000 örmény család be­telepedéséről beszélnek, mint tervről. Sajnos, nem tudjuk, hogy a valóságban mennyien jöttek be Moldvából és a bevándoroltak is hogyan oszlottak meg a különböző települési helyek között (Gyer- gyószentmiklós, Erzsébetváros, Szépvíz, Görgény, stb.), azaz mek­kora lélekszámmal indult Szamosújvárban az új élet. A város fellel­hető lélekszámadatait az alábbi összeállítás tartalma.zza; nit5 1787 1826 1869 1880 1890 1900 1910 1930 19Ifl 3720 4459 5009 5188 5317 5793 6363 6857 6608 6302 Indexszámokban, az előző időpontbeli adatot száznak véve: 1745 1787 1826 1869 1880 1890 1900 1910 1930 1941 100 • 147 112 104 102 108 109 107 97 95 Az indexszámok időközei nem egyenlők s ez összehasonlítható­ságukat némiképpen zavarja. De így is fogalmat lehet alkotni arról a népfejlődésről, mely Szamosújvárra jellemző: erőteljes fejlődés az örménység betelepedését követő időkben, elhanyatló emelkedés a múlt század végétől, majd nyilvánvaló dekadencia a világháború óta. Ámde még szembeötlőbb az irányzat, s főleg fény derül a hanyatlás okára, ha az eredeti lakosságot kísérjük végig az örmény szertar- tású katolikusok lélekszámadataiban: 1745 1787 1826 1880 1910 1930 1941 3348 3788 2798 1454 1100 489 440 abszolút számban, 90 85 56 27 16 7 7 a lakosság százalékban. A hanyatlás szinte megdöbbentő! De az okkal is tisztába jöhe­tünk, ha megfigyeljük az alábbi igen tanulságos táblázat adatait (A gör. kát. anyakön5rvezés kezdete 1826, a reformátusoké 1836, a róm. katolikusoké 1850, az izraelitáké — igen rendszertelenül — csak az 1850—1895. közti évekre terjed): ® Az adatok forrásait teljes pontossággal a hely korlátozott volta miatt megnevezni sajnos, nem lehetséges. A lélekszámactatok forrása a helyi levél­tárban található jegyzékek, József császári népösszeírás és a hivatalos magyar, valamint román népszámlálási adatokból származnak. Az örmény katolikusok lélekszámának megítélésénél már kombinációra is reá voltam utalva a rendel­kezésre álló hivatalos adatokon kívül; a számításban fö szerep a születési arány­számnak jutott, melyből valószínű pontossággal tudtam visszakövetkeztetni az alapul vehető tömegére. Megjegyzem azonban, hogy az 1745., 1787. és 1826. évi adatok az örmények számára vonatkozólag korántsem tartanak igényt mate­matikai megbízhatóságra, inkább csak jó tájékoztatóul akarnának szolgálni. A születési és halálozási számok és összes egyéb adatok természetesen hiva­talos forrásból erednek, melyek felsorolását itt mellőzöm. Nem mulaszthatom azonban el megköszönni az egyes egyházközségek lelkészeinek segítségét, mellyel kimutatásokat voltak szívesek szolgáltatni népesedési okfejtéseimhez.

Next

/
Thumbnails
Contents