Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 12. szám - Csekey István: A százéves „Szózat” és a külföld
A százéves „Szózat“ és a külföld 711 uelmének holtpontján. A huszas évek rezignált hangulatában rendkívül nagy hatása van Széchenyi jövendölésének arról a Magyar- országról, amely nem volt, hanem lesz. A múlt helyett tehát a jövő, a régi ápolása helyett a bírálat, a tépelődés helyett a munka és a halál helyett egy újszerű élet lehetőségei. Vörösmarty világnézetét mostmár Széchenyi nemzeti koncepciója hatalmasan befolyásolja. Eszmevilágát kiemeh a céltalan pesszimizmus birodalmából. Ahelyett, hogy világnézeti harcoknak engedné át magát, Vörösmarty a nagy magyar nemzeti sorsközösségnek válik felébresztőjévé. Ez volt az az út, amelyen Vörösmarty a „Zalán futásá“-tól a „Szózat“-ig elérkezett. Hogy Széchenyi, az egész korszaknak nagy inspirátora, miként befolyásolta a »Szózat« keletkezését, érdekesen világítják meg a legújabb kutatások. Széchenyi 1835 november 30-án tartotta híres országgyűlési beszédét a magyar nyelv ügyében. Ebből az évből találtak Vörösmarty hátrahagyott írásai között egy cédulát, amelyen a »TúlvUági kép« című költeményének (1835) néhány sora után a »Szózat« első két versszaka olvasható. Látszólag ez volt az első fogalmazvány, amely a végleges szövegezéstől még eltért. Amikor 1836-ban az egész költeményt írta, ezt a fogalmazást megváltoztatta. Ha most már a »Szózat« bevezető szavait olvassuk, megtaláljuk azokat Széchenyi említett beszédében. »A magyarnak csak itt van egyedül hazája... A szegény magyar édes hazánkat kivéve széles e világon se találtatik.« De akármint volt is, bizonyos, hogy Vörösmarty nemzeti líráját akkor Széchenyi reformnacionalizmusa befolyásolta. Hogy Vörösmarty »Szózat«-a rövid idő alatt mily közkedveltté lett, az is bizonyítja, hogy Bartay Ede, a Magyar Nemzeti Színház igazgatója, 1843-ban húsz arany pályadíjat tűzött ki legjobb dallamára. A versenyben Egressy Béni lett a győztes. VÖRÖSMARTY HÍRES KÖLTEMÉNYÉT hamarosan tizenegy idegen nyelvre fordították le. A „Vasárnapi újság“ 1861. évfolyamához külön füzetben csatolt melléklet közöl is német, francia, angol, olasz, szlovén, tót, oláh, szerb és vend nyelven kilenc műfordítást. Ámde Vörösmarty nagy életrajzírója és műveinek gyűjteményes kiadója. Gyulai Pál nem tudta, hogy a „Szózat“ első fordítása svéd nyelven jelent meg. Még a németet is megelőzte, amely 1846-ban látott napvilágot Treumund (Steinacker szepességi evangélikus pap-költő álneve) Gusztáv „Herzensklänge“ című kötetében. Vörösmarty „Szó- zat“-ának svéd fordítója KeUgren Herman (1822—1856) volt, a keleti irodalom professzora a helsinki egyetemen. Ez a magyarul is tudó, svéd anyanyelvű finn költő a magyar eredetiből ültette át a „Szózat“-ot. A „Helsingfors Morgonblad“ 1845 április 14-i számában jelent meg a következő címmel: „Ungersk Nationalsáng. Af. Vörösmarty, öfvers. H. K.“ Hogy a gyönyörű nemzeti himnuszt Finnországban mennyire becsülték, mutatja, hogy az 1846. évre szóló „Necken-Kalender“-be ismét fölvették. Ez 1845 karácsonyára jelent meg. Aspelund evangélikus prépost elbeszélése szerint KeUgren sajátkezűleg adta át a
