Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 11. szám - Juhász István: Délerdélyi iskoláink és a románság
Juhász István: Délerdélyi iskoláink és a románság 681 Bethlen Gábor európai horizontú és egyetemes célok szolgálatában álló, művelődési alkotásokkal minden erdélyi népnek javát szolgáló uralma lelk^íti, hanem oly célkitűzések, amelyeket a szűkkörü népi önzés és a szellem értékei ellen lázadó romboló szenvedély határoz meg. A BEZÁRT DÉLERDÉLYI ISKOLÁK KÖZÜL a több mint három évszázados múltra visszatekintő, 1622-ben alapított Bethlen- Kollégium főgimnáziuma az első, amelyről meg kell emlékeznünk. A Bethlen-Kollégium, tudjuk, régóta kiemelt célpontja a román tömeggyűlöletnek. Talán az alapító fejedelem emlékéért, akinek lelkében először fogamzott meg a terv, hogy országa román népe javára lefordítta&sa és közrebocsássa a teljes Szentírást. De lehet, hogy azért is, mivel ebben az iskolában hatalmas és éppen azért veszélyes várát láthatták az európai protestántizmusnak. Az erdélyi m.agyar reformátusság büszkesége, melynek szellemi képében része van nemcsak az itt tanító és tanult erdélyi magyaroknak, hanem a hitsorsos Németországnak, Hollandiának, Svájcnak és Angliának is. Bethlen Gábor korának legkiválóbb német református tudósait hívta meg az iskola első professzoraiul s mintegy 100 esztendő múltán, az újjáépítés, a második alapítás az angol protestántizmus hathatós segítségével valósult meg. A románság első alkalommal 1848— 49-ben írta be nevét a Bethlen-Kollégium történetébe. 1848 november' 8-tól 1849 január 1-ig orláti román határőrök táboroztak a Kollégium épületében s e másfél hónap alatt veszett el a sok értékes levéltári és kézirati anyag, múzeális tárgy és mintegy 20.000 kötetet kitevő könyvtár, amit a Kollégium a tatár és labanc dúlások óta gyűjtött. A román granicsárok és a német katonaság elhagyni kényszerült a várost a magyar honvédség előnyomulása miatt. Ezt a közbeeső időt, a németek kivonulása és a magyar honvédség megérkezte között, használta fel az Enyed körül táborozó több mint 10.000 főnyi román népfölkelő tömeg, hogy 1849 január 8-án megrohanja a védtelen várost, lakosságát legyükolja és házait fel- g5Tujtsa, A Kollégium diákjai és tanárai már előzőleg elmenekültek s íg^ itt csak a felgyujtást kísérelték meg, mivel azonban a nagy épület nehezen fogott tüzet, minden szobában külön tüzet gjnijtot- tak, hogy munkájuk biztosabban sikerüljön. Bologa Vasile, aki 1939-ben írott tanulmányában Nagyenyed elpusztítását stratégiai okokkal kívánja magyarázhatóvá tenni, kénytelen megállapítani: „Helyrehozhatatlan hiba volt, hogy abban a tűzözönben elégett az enyedi református Kollégium régi könjrvtára is, amelyben sok nagyértékű könyv pusztulhatott el“. Az 1848/49-es pusztítás után felépült újra a Kollégium, új épülete is elkészült, ehhez azonban már fel kellett használni az 1711-ben g37Űjtött nagy összegű s azóta állandó segélyforrásul szolgáló angol pénz utolsó részleteit is. A vüágháború után Erdélyben berendezkedő román uralom újabb súlyos támadást vezet a Bethlen-KoUégium ellen. A magyar- ellenes román földreform végrehajtói első helyen gondolnak a Beth- len-Kollégiumnak a fejedelmi alapításból és a külföldi segélyből megmaradt vagyonára. Jellemző az a memorandum, amit 1919
