Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 11. szám - Vákár Tibor: Az új kolozsvári városháza
676 Vákár Tibor új kolozsvári városháza helyét megtalálnia. A város területi, lakósűrűségi és forgalmi súlypontját matematikailag és geometriailag meghatározva, előtanulmányaink mind a Malom-utca és a Tyúkpiac felé vezetnek. Ezt a most már lebontottnak feltételezett — mintegy 550x220 méter nagyságú — terület áll a tervezés rendelkezésére. A föld jó, telkei értékesek. A városháza a Szamos-part- jára és a közlekedés fő ütőerei mellé épülne s a Fellegvár rendezése után pompás kilátás nyílnék a városháza ablakaiból, valamint épp oly szép képet igér több irányból is a rálátás a városházára. Közvetlen kapcsolata biztosítva volna a Mátyás király-térrel, a Hitler- térrel, a Szamos északi partjával éppen úgy mint a sétatérrel, a pályaudvarral, a gyári negyedekkel és a kereskedelmi gócponttal. A fölépülő új városrész Kolozsvár legmodernebb városnegyede lenne, melynek különös értéket adna a „Szamosparti-sétány“, a tervbevett „Mátyás király-kőrút“, a Wesselényi-utca és a Malomutca torkolata meg a vashíd között a díszes „Torony-tér“ s légióként a „Városház-tér“, amelyet a Tyúkpiac oldaláról a fölépülő postapalota s a Malom-utca oldaláról az új városháza zárna köiiil. A Szamos vashídját a Horthy Miklós-út és a Wesselényi-út szélességének megfelelően kell kibővíteni; magas vasszerkezetét pedig tanácsos volna a híd pályateste alá sűlyeszteni, hogy a híd fölött, szem- magasságban, szabad áttekintést biztosíthassunk. A Szamos mindkét partján a zavaró építmények eltávolítása után kellő szélességű út vezethető korláttal és növényszegéllyel ízlésesen határolva. A Tyúkpiac ma beépítetlen területét egészben a postapalota számára hagynák meg, s így a terület megmaradna régi gazdája kezében. A 3—4 emeletes postapalota főpárkányának magassága azonos kell, hogy legyen a városháza főpárkány-magasságával, a két épületet föltétien összhangba kell hozni eg3nnással, mert csak így lehetséges a Városház-tér esztétikailag kifogástalan megteremtése. Jelentős nagy előnye ennek a megoldásnak, hogy az új postapalota keleti szárnya szervesen csatlakozhatik a jelenlegi postaépülethez. Az épület délről U alakban zárja le a Városház-teret; középen pilonszerű épület-kiemelés biztosítható 5—6 emelet számára. Az így kialakított épület — a régi posta nélkül — 3200 négyzetméterrel 660.000 légköbméter beépítését jelenti. A pilon alatt a Ferencrendiek-útja futna be a parkos déli és a kőlapburkolattal ellátott északi belső térre. Itt bő alkalom nyílik a szebbnél-szebb képek kialakítására. Tengely-lezárások, átlátások, távlati hatások, szobrok emelése és park létesítésének sokféle változata kínálkozik. Érdekes feladat és finom érzéket kíván az Övár és a XX. századot jelképező Városház-tér találkozásának megoldása. Épen így rendezésre szorul a mai zeg-zúgos és három különálló részre tagolt s az egységes térhatást teljesen nélkülöző Szé- chen3Í-tér. Különösen abban az esetben, ha a Malom-utca és a Tyúkpiac területén megalkotjuk a Városház-teret, akkor a Széchenyi-tér Wesselénsn-utcai torkolatát le kell zárnunk egy üzletház céliaira igen előnyösen felhasználható épülettel s a tér helyett csak a többször említett Mátyás király-kőrút torkolna bele a Wesselényi- útba, a Városház-térrel átellenben. A mai Széchenyi-tér helyén egy
