Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 11. szám - Vákár Tibor: Az új kolozsvári városháza

AZ ŰJ KOLOZSVÁRI VÁROSHÁZA

Több évtizede foglalkoztatja Erdély fővárosának szakembereit és közönségét az a kérdés: hol épüljön fel az új kolozsvári városháza? Keresik, hol lenne számára a legméltóbb hely és hogyan oldható meg legcélravezetőbben a városnak ez a nagy kérdése. Valóban beható tanulmányt igényel a kérdés, mert a feladat nemcsak esztétikai, városrendezési, hanem pénzügyi, telekpolitikai, sőt nem utolsó sorban szervezési kérdés is.

Ez a régi probléma a posta új kolozsvári székházának az építési terve miatt került újból előtérbe. A sürgető feladat az, hogy a posta-palota építésére ki kell jelölni a telket. A posta tulajdonában lévő és kitűnő helyen fekvő tyúkpiaci telkeket — ha a városnak szüksége volna reájuk — más, megfelelő helyen fekvő telektömbbel kellene kicserélni. De ettől függetlenül, már városrendezési szempontból sem odázható tovább a tyúkpiaci üres telkek beépítési tervének az elkészítése. Az ügy sürgős, s így az új városháza helyének a kijelölése is gyors léptekkel halad a döntés felé.

Így vált a századeleji évek problémája ma széles rétegek számára beszédtárggyá Kolozsvárt, így lett az eddig pusztán műszaki feladat általánosan vitatott kérdéssé.

Az illetékesek az 1914—18-as Aölágháború előtt éppen úgy foglalkoztak az új kolozsvári városhá.za kérdésével, mint később a románok az uralomváltozás éveiben. Tervpályázatok zajlottak le és felélénkült a nagyközönség érdeklődése. 1940-ben azután a felszabadult Kolozsvár friss életkedvvel és teljes erővel látott hozzá a kérdés megoldásához. Különböző terveken dolgoznak a mérnökök, a napilapokban cikksorozatok jelennek meg, a közönség mérlegeli a lehetőségeket s vitaesteken érlelődik Erdély fővárosának nagy építési terve. Amint Firenzében a palazzók építésének korában nyilvános hozzászólások során vitatták meg egy-egy palota főpárkányának megjelenését, úgy nincs ma Kolozsvárt a város sorsát szívén viselő ember, akinek ne volna véleménye az új városháza elhelyezése és felépítése kérdésében.

HOL ÉPÜLJÖN HÁT FÖL az új városháza? Milyen szempontok dönthetik el elhelyezését? Milyen legyen az épület megoldása, építészeti kiképzése? Nézzük meg: melyek a gyakorlati kivitel lehetőségei? Melyek azok a kötöttségek és gazdasági akadályok, amelyekkel számolnunk kell? Melyik a város fejlődését legjobban biztosító megoldás? S végül milyen az az álom, amely testet ölthet, milyen lesz az új városháza kőbeépített költészete?

A pénzügyi keretek korlátokat szabnak és akadályokat gördítenek a tervező és városrendező építészmérnök elé, de meghatározzák a reális alapot, körvonalazzák, meddig mehet el eszményi elgondolásaiban. Ésszerű határokat szabnak és rideg számításra kényszerítenek. Alaposan meg kell vizsgálnia a telkek értékét, az építési költségeket, tudnia kell: hol fizetődik ki a bontás, he-