Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 10. szám - Makkai László: Román történetírás a két világháború között
Szemle 647 Eudoxiu által megindított Documente priintoare la istoria Románilor című hatalmas sorozatra (Bukarest, 1887—), mely külföldi román vonatkozású anyagot tartalmaz. A kezdeményezés azonban ellanyhult s a háború után csak nehány kötete látott napvilágot. Nem folytathatta lorga sem két sorozatát (^tudii §i documente, Acte .fi fragmente). A szorgalmas Ghibá- nescu 1906-ban indított két sorozatának (Surete .fi Izvoade és Ispisoace fi Zapsie) újabb kötetei ugyan a háború után is egymásután jelentek meg és a román hazai oklevelek leggazdagabb gyűjteményét jelentik, kiadási módszer tekintetében azonban sok kívéinni valót hagynak maguk után. A román hazai okleveleknek rendszeres, kritikai kiadását Bogdan kezdte meg 1913-ban Nagy István moldvai vajda (1457—1504) okleveleinek mintaszerű közlésével s az ö szigorú elvei szerint lette közzé a moldvai középkori oklevelek fennmaradó részét Costachescu Mihai.si A havaselvi oklevelek kritikai corpusát Panaitescu P. Petre publikálta, de eddig csak 1490-ig jutott el.82 A. XVI—XVIII. századi hazai oklevelek GhibSnescu említett gyűjteményén kívül főleg egyes helységek és tájegységek speciális oklevéltáraiiban jelennek meg,8s sajnos, ezeknek a száma azonban egyelőre nem nagy a hiányokhoz képest. Sokkal jelentősebb, de a teljességtől még nagyon is távoljáró hazai forrásanyag került kiadásra a XIX. századra vonatkozólag. Ebben a tekintetben a Brátianu-család kulturális alapítványa (A§ezamantul Cultural Ion C. Brátianu) adott a legtöbb lehetőséget a történészek számára. A kiadásában 1927 és 1940 közt megjelent 50 kötet történelmi tanulmány és forráspublikáció közt különösen értékesek a Brátianu- és Golescu-családok okmány- és levelestárai, továbbá az 1821. és 1848. évi havaselvi forradalmi mozgalmakra vonatkozó iratközlé- sek.84 Külföldi források közzétételét mozdította elő a királyi alapítványok (Funda(iile Regale) vezetősége, mindenekelőtt a kivételes szorgalmú magyar kutató. Veress Endre külföldi levéltárakban összegyűjtött román vonatkozású oklevélgyűjteményének kiadásával, melynek eddig 11 kötete jelent meg.ss A római román iskola olaszországi levéltárakból ad ki román ** ** Documentele moldovene^ti tnainte de §tefan cél Maré (Moldvai oklevelek S. c. M. elöttröl). I—II. lasl, 1931^2. — Kiegészítéseket adott ki ugyanő: Documente moldovenefti dela §tefan cél Maré (Moldvai oklevelek S. c. M.-től). la?!, 1933. és D. P. Bogdan: Acte moldovene^ti dinainte de §tefan cél Maré (Moldvai oklevelek S. c. M. elöttröl). Buc. 1938. Utóbbi írta meg H. Stahl-sd a szláv-román paleográfia legsikerültebb kézikönyvét is: Manual de paXeografie alavo-románá. Buc. 1936. “ Documentele Járii Románe§ti. I. Buc. 1938. T. Bálán: Documente bucovinene. I—IV. Cemáu(i, 1930—38. — C. Solomon és C. A. Stoide: Documente tecucene. I. Bárlad, 1938. — I. Antonovici: Documente bárládene. I—IV. Bárlad, 1911—1924. stb. M. Popescu: Documente ínedite din preajma Unirei Principatelor (Kiadatlan oklevelek a fejedelemségek egyesülésének korából). Buc. 1928. — U. a.: Documente ínedite privitoare la istoria Transilvaniei intre 18^8—1859 (Kiadatlan oklevelek Erdély 1848—59 közti történetére vonatkozólag). Buc. 1929. — E. VIrtosu: I. Heliade Rádulescu. Acte serisori (I. H. R. Okiratok és levelek). Buc. 1928. — U. a.: 1821. Date fi fapte női (lg21. trj adatok és tények). Buc. 1932. — Din corespondenfa famüiei J. C. brátianu (I. C. B. családjának levelezése). I—V. Buc. 1933—35. — A. Cretzianu: Din arhiva lui Dumitni Brátianu (D. B. levéltárból). I—n. Buc. 1933. — G. Fotino: Boerii Golefti. I—IV. Buc. 1939. — G. Marinescu és C. Grecescu: I. C. Brátianu. Acte st cuvántári (I. C. B. Iratok és beszédek). I—VI. Buc. 1936—38. és Vintilá I. C. Brátianu. Serieri cuvántári (V. I. C. B. írások és beszédek). I—ni Buc. 1938—40. stb. 8s Documente privitoare la istoria Ardeahilui, Moldovei fi fárii Románefti (Erdély, Moldva és Havaselve történetére vonatkozó oklevelek). I—XI Buc. 1929—39.
