Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 10. szám - Makkai László: Román történetírás a két világháború között
644 Szemle tok történetével foglalkozik tehetséges tanítványa, Marinescu Constantin volt kolozsvári professzor. Számos részlettanulmánya után, melyek főként a XV. századi spanyol, pápai és bizánci politikára vonatkoznak, nagyobb monográfiát írt V. Alfonz nápolyi király keleti politikájáról, ennek az előzmények után méltán jelentősnek ítélhető könyvnek kinyoma- tása azonban Barcelonában a spanyol polgárháború kitörése miatt megszakadt s tudtxmkkal máig sem fejeződött be. A román történetírásnak nagy kárára van, hogy ez az emelkedett szellemű, nagyműveltségű történetíró nem a hazai történelemben próbálja meg erejét. El kell azonban ismerni, hogy az idegen nemzetek történetével való ismerkedés nemcsak látókörét tágítja a román tudósoknak, hanem a román múlt számos vonatkozásának feltárására is alkalmat nyújt.'^i Érdekes megfigyelni, hogy talán az egy lorga kivételével, aki a román történelemnek minden korszakával behatóan foglalkozott, a XIV— XVin. századok nem annyira a szintétikus szemléletű, nagyvonalú történészeket, mint inkább a szerényebb becsvágyé, részletkutatásokban elmerülni szerető tudósokat vonzzák. Ennek magyarázata nyilván abban keresendő, hogy a román vajdaságok története egy-két ritka kivételtől eltekintve, szegény a kiemelkedő politikai egyéniségekben, méginkább a hosszú, alkotásokra képes uralkodásokban; az egymást gyors ütemben felváltó vajdáknak sem idejük, sem kedvük nem volt komoly bel- vagy külpolitikai akciókat kezdeményezni s a török hegemónia egyébként sem engedett valami nagy önállóságot nekik. Különösen az első két évszázadban a forrásanyag is annyira gyér és kevesetmondó, hogy csak a legnagyobb nehézséggel lehet még a vajdák uralkodásának kezdő és befejező dátumait is megállapítani. Ennek ellenére ezek a hálátlan évszázadok is egész sor szorgos feldolgozóra találtak, akik az önfeláldozó részletmunkának nem egyszer tiszteletreméltó példáit nyújtják, mint Costä- chescu Mihai, a kiváló forráskiadó, aki hihetetlen akribiával nyomozgatja a román középkor szétszórt adatait.'^^ Hosszabb lélekzetű munkát természetesen már a témák időbeli korlátozottsága és a források szegénysége miatt sem várhatimk ezekre a századokra vonatkozólag, Bejenaru C. N.,’^® Cioränescu Al.,'’^^ Bulat T. G.,’® Páladé Nicolaescu St.,7®a Andreescu ’1 C. Andreescu: La France et la politique orientale de Catherine II. Paris, Buc. 1927—29. — I. Hudltä: Histoire des relations dlplomatiques entre la France et la Transylvanie au XVII-e siécle. Paris. 1927. — N. A. Constanti- nescu: Chestiunea agrarä in imperiul Bisantului (A földkérdés a bizánci birodalomban). Buc. 1923—25. — R. V. Bossy: Pőlitica extemá a Romániei tntre aníi 1873—1880 (Románia külpolitikája 1873—1880 közt). Buc. 1929. —■ U. a.: M&rturii finlandeze despre Románia (Finn tanúságok Romániáról). Buc. 1937. — V. Mihordea: Contribution aux relations franco-roumaines au XVIII-e siécle. Paris, 1933. — U. a.: Pőlitica orientáld francsad ji árile Románé in secőlul al XVIII-lea (A francia keleti politika és a román vajdaságok a XVin. században). Buc. 1937. stb. Arderea Tárgului Floci fi a lalomifei in H70 (T. F. és I. elégése 1470-ben). Ia?l, 1935. Ugyanő hosszú sorát írta a hely- és családtörténeti tanulmányoknak, melyek a román történetírásban — tekintve a szóbanforgő tudományágaknak főként dilettánsok által való művelését — hézagpótlőak. Pőlitica externd a lui Alexandra Lápupieanu (A. L. külpolitikája). Ia?i, 1935. — Stefan Tom?a II. lafi, 1926. ” Domnia lui Mihnea III. (M. uralkodása). Buc. 1936. ’5 Personalitatea religioasá a voevodului Neagoe Basarab (N. B. vajda vallásos személyisége). Craiova, s. a. ™ Radu dela Afumati. Buc. 1939. Domnia lui Alexandra Vodd Aldea (A. V. A. uralkodása). Buc. 1922. — Domnia lui Neagoe Basarab Voevod. Buc. 1924. — Domnia lui Radul Vodd Paisie. Craiova, 1938.
