Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 10. szám - Makkai László: Román történetírás a két világháború között
Szemle 639 mint ortodox szellemű egyháztörténetíró is jelentős, továbbá Motogna Victor idevágó művei képviselik ebben a vonatkozásban a román szak- irodalom javát.^9 A görögkatolikus irányzat megfogyott számú képviselői közül Páclifanu Zenovie nevét említhetjük meg, aki szintén a XVIII— XIX. századi erdélyi román politikai mozgalmak történetének tisztázásához járult hozzá tanulmányaival.®« Az említett történetírók mind az idősebb nemzedékhez tartoznak, az első világháborút már érett férfikorban érték meg, a román egység létrejötte legmerészebb álmaik megvalósulását jelentette, nem csodálkozhatunk tehát azon, ha későbbi munkáisságukbEin is ifjúkoruk politikai eszméi tükröződnek. Seregszemléjük után nem mulaszthatjuk el kortársuk, Lapedatu Alexandru nevét megemlíteni, aki ugyan erdélyi származású, de még az első háború előtt a román királyság területére költözött s ott fejtett ki értékes, a román vajdaságok XIV—XVn. századi múltjára vonatkozó történetírói tevékenységet, majd a kolozsvári egyetem tanára lett. Sajnálatos, hogy 1919 után politikai működése elvonta a történelem tanulmányozásától, mert higgadt, emelkedett szemlélete bizonyára nagymértékben hozzájárult volna az erdéljd román történetírás színvonalának emeléséhez. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy a kolozsvári román egyetemen felnőtt fiatal történészgeneráció általában kevés érdeklődést mutat elődei témakörei iránt, a nemzeti egység hőseinek kultusza nem ihleti őket, inkább reális, gazdaságtörténeti, néha a román történettel csak lazán összefüggő világtörténeti kérdésekkel foglalkoznak.51 Még a ritka kivételek esetében is bizonyos önmérséklet, kritikus magatartás mutatkozik a »kényes* tárgyak feldolgo- zásában.52 Kétségtelenül összefügg ez a jelenség a román történetírás minden vonalán tapasztalható felfogásbeli változással, bár — s ezt maRela^iile comerciale álé färii Romäne^ti cu Ardeálul páná tn veacul ál XVIII-lea (Havaselve kereskedelmi kapcsolatai Erdéllyel a XVIII. századig). Sighisoara, 1921. — Mo^iile domnilor boerilor din Tárile Románé in Ardeál ^ Ungaria (A román vajdaságok vajdáinak és bojárjainak birtokai Erdélyben és Mag^yarországon). Arad, 1925. —■ Regele Ferdinand (F. király). Cluj, 1925. — Domni fi hoeri din Járile Románé in arabul Cluj (A román vajdaságok vajdái és bojárjai Kolozsvár városában). Cluj, x935, ill. Politica extemá a lui Mircea cél Bátrán (M. c. B. külpolitikája). Gherla, 1924. — Rázboaiele lui Radu ^erban (R. S. háborúi). Buc. 1926. — Cetatea Ciceului sub stápánirea Moldovei (Cslcsó vára moldvai uralom alatt). Dej, 1927. — Relatiunile dintre líoldova fi Ardeal in veacul al XVI-lea (Moldva és Erdély kapcsolatai a XVI. században). Dej, 1928. — Relatiunile dintre Tárile Románe^ti fi Ardeal in veacul al XVII-lea (A román vajdaságok és Erdély kapcsolatai a XVn. században). Dej, 1935. 50 Luptele politice ale Románüor ardeleni din 1790—179S (Az erdélyi románok politikai küzdelmei 1790—92-ben). Buc. 1923. — Guvemele ungurefti fi miscarea memorandistá a Románüor din Ardeal (A magyar kormányok és az erdél3ü románok memorandlsta mozgalmai). Buc. 1934. stb. 51 Ion Moga: Rivalitatea polono-austriacá fi orientarea politicá a fárilor Románé la sfárfitul secolului XVII. (A lengyel-osztrák rivalitás és a román vajdaságok politikai orientációja a XVII. sz. végén). Cluj, 1935. — XJ. a.; Politica economicá austriacá fi comertul Transilvaniei in veacul XVIII. (Az osztrák gazdaságpolitika és Erdély kereskedelme a XVIH. sz. végén). Cluj, 1939. — Francisc Pali: Les relations entre la Hongrie et Scanderberg. Buc. 1933. — U. a.: Marino Barlezio. Cluj, 1938. — U. a.: Ciriaco d’Ancona e la Crociata contro i Turchi^ Válenii de Munte, 1937. — Alexandru Dobofl: Datál oilor (quinquagesima ovium). Buc. 1937. — U. a.: Relatiile comerciale ale principatelor románé cu Venefia (A román vajdaságok kereskedelmi kapcsolatai Velencével). Cluj, 1936. stb. 52 David Prodan: Ráscoala lui Horia in comitatele Cluj fi Turda (Horia lázadása Kolozs és Torda megyékben). Cluj, 1939. h