Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 10. szám - Makkai János: A politikai boldogság-rendszerek

614 Makkal János műk a teljes földi boldogság eljövetelét jelenti; a proletariátus nem ragadott volna fegyvert, ha nem hitt volna a saját osztály-boldog­ságában; a népek sokkal nehezebben viselhetnének háborúkat, ha fiaik nem hinnének a nemzeti boldogságban. A hiedelemkeletkezés és a hiedelemkiteljesedés korában a hívők tömegében többé-kevésbbé világosan mindig, vagy legalább is homályosan a teljes földi bol­dogság képe ragyog, — ezért és nem kisebb célért küzdenek. Ha ez nem volna így, a politikai hiedelmek nem terjedhettek volna el a földön. Elterjedtségük csak azért vált lehetségessé, mert a túlvílági boldogság tömeghite a fehér fajban megingott. A POLITIKAI BOLDOGSÁGRENDSZEREK KÖZÖS TULAJDONSÁGAI Míg a középkorban a politika nem ígért külön boldogságot, hanem csupán a kereszténység nagy és szent elveinek teljesülését, vagy helyesebb érvényesítését földi és földöntúli boldogság gyanánt, — a XVin. század óta a politikai hiedelmek olyan földi boldogsá­got ígérnek, amely öncélú, a vallással igen gyakran ellentétes, vagy legalább is a vallási tanításokra nincs tekintettel. A politikaígérte földi boldogságrendszereknek érdekes közös tulajdonságai vannak. E jellegzetes tulajdonságok igen hasonlítanak az egyes vallások boldogságrendszereinek jellegzetességeihez, s ez azért van, mert a politikai hiedelem is emberi érzelmekből táplálkozik, a tudatalatti­ban székel, mert a politikai hiedelem — vaUásszerű ... A poütikai hiedelem mindenekelőtt állandóan azt hirdeti, hogy az embertömegek földi boldogsága csak az ő uralmának eljövetele esetén következhetik be. Míg a tudomány bizonyos eredmények elérését más és más eszközökkel, módszerekkel és tanrendszerekkel is elérhetőnek tartja, a vallásszerű lelki mozgalmak alapvető saját­sága, hogy magukat mind egyedül üdvözítőnek érzik. A politikai hiedelem föltétlenül azt szuggerálja híveinek, hogy csak vele és rajta keresztül lehet boldogulni. Minden más politikai hiedelem hazugság és aljasság műve, átlátszó érdekek szószólója, olyanszerű, mint a vallásban: a Sátán tevékenysége. Hívő kommunistának százszázalékos meggyőződése, hogy földi boldogság csak kommuniz­mus árán érhető el, hívő fasisztának, hogy fasizmus által, hitleris­tának, hogy nemzetiszocializmussal, stb., stb. Azért említem csak az újabb politikai hiedelmeket, mert azok boldogságvágya ma a leg­erősebb; a polgári demokráciák hívei már nem olyan erősek a hiede­lemben, hogy az ő boldogságvágyuk ma így kidomborodjék. Emellett minden politikai hiedelem heroizmust követel híveitől a jövendő boldogság elérése céljából. A ma élő nemzedéket kivá­lasztottnak tekinti, amelynek meg kell alapoznia a jövendő kort. Minden eddigi politikai korszak a »tévelygések« időszaka volt, az »idők teljessége« most jött el és ezt a mai nemzedéknek meg kell értenie. Ezért a politikai hiedelemért megfeszített erővel kell dol­gozni. A hívőnek heroikussá kell válnia, mindenét fel kell áldoznia. Ez az áldozat, — a hiedelem szerint — majdnem mindig az utolsó, amelyet a tömegnek hoznia kell. A francia forradalom harcosai

Next

/
Thumbnails
Contents