Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 10. szám - Pongrácz Kálmán: Az első cseh emigráció és a magyar kérdés
AZ ELSŐ CSEH EMIGRÁCIÓ ÉS A MAGYAR KÉRDÉS Az ELSŐ CSEH EMIGRÁCIÓ politikai és propagandisztikxis tevékenységének körében első helyen az osztrák-német kérdés állt, azonban ezen túlmenően a magyar probléma kellő beáJlitására is nagy gondot fordítottak. Miért? Mert a csehekhez és a többi középeurópai kis népekhez hasonlóan a külföld a magyarokat sem ismerte. A nyugati hatalmak csak a Habsburg birodalmat mint történelmi képződményt és hatalmi adottságot ismerték, azonban ennek belpolitikai kérdései tekintetében már teljesen járatlanok voltak és így a Monrachiában egyesült kis népek létszáma, földrajzi elhelyezkedése, politikai képességei vagy aspirációi tekintetében teljes tájékozatlanságban voltak. A nyugati országokban tapasztalható tájékozatlanságot a cseh propaganda csakhamar hasznosította, mert felismerte, hogy ennek révén nemcsak bagatellizálhatja, de teljesen meg is hamisíthatja a dunai, de főleg a magyar problémát. Amíg azonban a német-osztrák kérdésben a bizonytalan jövőt próbálták a cseh érdekeknek megfelelően beállítani és kidomborítani, addig magyar vonatkozásban a történelmi múltat igyekeztek mindenképen szétrombolni, nehogy a szövetségesek háború utánra szóló számításaik körébe vonhassák a középeurópai térben egyszer oly nagy történelmi szerepet betöltött magyar nemzetet. Cseh szempontból a német kérdés így teljesen más szerepet játszott, nünt a magyar. Az előbbiről sokat kellett beszélni, mert a Szövetségesek szemében a középeurópai kérdés csak német kérdés volt, tehát a siker érdekében minden más problémát ezzel kellett kapcsolatba hozni. Viszont ugyanekkor a Monarchia járulékos kérdéssé süllyedt. Masaryk és Benes bíztak benne, hogy Berlin leveretése törvényszerűen maga után fogja vonni Bécs és Budapest szétválását, ami gyakorlatilag egyet jelentett a dunavölgyi magyar és osztrák vezetés megszűnésével. Eddig az időpontig teljes mértékben diszkreditálni kellett a múltjánál és központi fekvésénél fogva vezető szerepre utalt magyarságot. A cseh propaganda így a magyar múlt tudatos meghamisításával a magyar jövőt akarta céljai érdekében szűkebb keretek közé szorítani s ezért Magyar- ország lejáratása érdekében nem riadt vissza semmi hamisítástól. Idevágó adataik súlyos dokiunentumok a cseh propaganda megbízhatatlanságára, lelkiismeretlenségére és teljes színvonalnélküliségére! Elzzel magyarázható, hogy Masaryk háborús röpiratában oly kevés szó esik a magyarokról, de ha mégis esik — úgy minden esetben tévesen és igazságtalan torzítással. Pedig részletesen ismerte a magyar kérdést. Kopcsányi szlovák apának volt a gyermeke, tehát magyar állampolgárnak született. Saját bevallása szerint fiatal korában beszélte a magyar nyelvet és mint érettségiző diák
