Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 1. szám - Kakas István: Egyetemi ifjúságunk útja

Magyar Figyelő 53 És mégis, tekintsetek e népre! 1848-ban ütött a nyomorultakra a ísabadulás órája. Az úrbéresek felszabadultak országszerte s annálfogva Háromszéken is. Ezen úrbéresek itten a Primőrök által gyámolíttattak s pártfogoltattak, szemben a katonasággal mindenkor. S még is most szintén ezek akarták megrohanni a primorokat s kirabolni javaikból. Ellenben a katonáskodó székelység engesztelödve nyujtá most jobb­ját békére, s fegyverét védelmére, hűtlen testvérei mentésökre; akik őt Helota rabokul adták volt el a nagy császárnénak, vagyonja egy részéből kifosztották, s ősei tűzhelyéről kizaklatták. S mégis a Gál Dani s más izgatók mesterségeik dacára is megvédé őket a katona csekély születésű Berde Mózsa. Úgy pedig, hogy bár egy Primornak se hullott le haja szála is. Mutassatok példát e nemes, e bibliai nagylelkűségre! __ (Mezőkövesdi Űjfálvy Sándor emlékiratai. Sajtó alá rendezte Dr. Gyalui Farkas. Az Erdélyi Múzeum-Egye­sület kiadása. Kolozsvár, 1941. 314—316. 1. Az idézett rész a háromszéki viszonyokról szól.) EGYETEMI IFJÚSÁGUNK ÚTJA Keletmagyarország és Erdély egy részének visszatérése után az erdélyi társadalom feladatává vált a minden­napos harcokban kipróbált értékek átmentése, ezek között az egység­nek és az egymásrautaltság felis­meréséből fakadó közösségi gondo­latnak. továbbépítése. Az idegen hatalom szorítására nemcsak a kü­lönféle társadalmi rétegek között vékonyodtak el a válaszfalak, ha­nem maguk az egyes természetes közösséget képező csoportok is job­ban összekovácsolódtak. Ennek a folyamatnak felismerése és többé- kevésbbé tudatos elősegítése mellett az önmagunk revíziójának gondo­lata jelenti a kisebbségi életnek már a gyakorlatban is alkalmazott ta­nulságát és fennmaradásunk titka is ebben a körülményben rejlik Az új és egyben a jövőt biztosító eszmét az ifjúság sejti meg leg­inkább és ennek megvallásával tölti be hivatását, szolgál a fejlődésnek és a fennmaradásnak. Ez a magya­rázata annak, hogy az ismét ma­gyar kolozsvári egyetem ifjúsága ingadozás nélkül ragaszkodik az egység gondolatához, aminek óriási nemzetpolitikai fontosságát kellően értékelve, egy ma is hatályban lévő vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet a Ferenc József-tudomány- egyetemen szervezkedési és műkö­dési tilalmat állít a már létező vagy újonnan létesítendő diákegyesüle­tek elé a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetségének kivételével. így való­sulhatott meg a magyar egyetemi ifjúság első egységszervezete. Az új szervezet valójában azt jelenti, hogy Erdély egyetemén a folyto­nosság megszakítása nélkül fenn­maradt a diákegység, hiszen a ma­gyar egyetemi hallgatókat egységbe tömörítő román időbeli Diáktanács­tól származtatja magát. A KMDSz abból a vágyból fakadt, amelyet a kisebbségi élet harcai érleltek meg a kolozsvári magyar egyetemi és főiskolai hallgatók lelkében: az egység utáni vágyból. Célja az, hogy társadalmi és felekezeti ellen­téteken felülemelkedve, csak népé­ért élő új magyar szellemiséget neveljen; programra ja: a kolozs­vári magyar egyetemi és főiskolai hallgatóknak egyetlen szellemi és munkaközösségbe való tömörítése, a magyar sorskérdések megismeré­sén keresztül öntudatos ifjúság megteremtése, a minőségi fölény hirdetése, amely a komoly tudo­mányos felkészülésben valósul meg, az egész életet magyar hivatásnak valló új vezetőréteg kialakítása. E célok elérhetése végett a tudomány­

Next

/
Thumbnails
Contents