Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 9. szám - Mikó Imre: Széchenyi és Wesselényi nemzetiségi politikája
Széchenyi és Wesselényi nemzetiségi politikája 549 A román ajkúak ügyében hozandó határozat.^^ „A felsőház kifejezi, s az alsó házat is barátságosan felszólítja annak kifejezésére: miszerint a házak s az összes törvényhozás, a honunkban lakó különböző fajúak s ajkúak, s azok közt az oláhok, vagyis románok iránt rokon s testvéries érzettel viseltetik; velők a nemzet minden megosztható jogait szívesen megosztja; az alkotmányos közös szabadság, s jog és kötelezettségbeli egyenlőség által, sorsukat úgy, mint érdekeiket a saját magáéihoz kívánja csatolni, s azokat az alkotmány oltalma alatt állóknak vallja. Ezen nyilatkozatnak testté tétele végett felszólítja a ház a ministeriumot: miszerint terjessze a házak elébe, mint törvényjavallatot a következőt: Törvényjavallat. A hon román ajkú polgárainak nyilvánult aggodalmai s óhajtásai tekintetéből rendeltetik: 1. §. A görög egyesült és nem egyesült vallású polgárok a többi keresztény vallásokkal s vallásbeliekkel az egész honban egyenlő jogokkal bírván, az eddigi Erdélyben is az egyesült úgy, mint nem egyesült vallásnak, egyházi dolgaik felett, a felelős ministeriumnak alkotmányos felügyelete alatt szabadon rendelkezhessenek. 2. §. Ezen egyházi belügyek folytáról szóló jegyzőkönyveiket szerkezzék magyar és román nyelven. 3. §. Elemi iskoláikban is a tanítás nyelve román lehet, a magyar nyelv a mellett taníttatván. 4. §. A román ajkú községekben a falusi jegyzők által vinni kellető jegyzőkön5Tvek román és magyar nyelven szerkezendők. 5. §. A román nyelven irt kér-, köt- s más magány oklevelek mindenhol elfogadandók, hogyha latin betűkkel s orthographiával irvák, — mi a 2-dik és 4-dik §-ban érdeklett jegyzőkönyveket illetőleg is értendő.“ A javaslatot a felsőházi választmány tárgyalta és véleményét a ház irományai között találjuk meg. E szerint az országgyűlés minden jogot és szabadságot kiterjesztett már a népre s így az Erdélyben létező román ajkúnkra is, de ha ezen túlmenően a.z erdélyi viszonyok a törvényhozás bővebb intézkedését igényelnék, szükségesnek tartja felhívni a kormány figyelmét, hogy az erdél5d unió-bizottság jelentése alapján készítsen elé törvényjavaslatot az erdélyi románok megn50igtatására.®^ Az unió-bizottság Wesselényi javaslatának felhasználásával, a bizottság román tagjainak előterjesztéseit messzemenően honorálva kidolgozta az erdélyi 1848 :XXT. te. javaslatát „a román nemzet polgári jogainak egyenlőség alap- jáni biztosításáról“.'^^ Az uralkodóház és a nemzet között azonban nemsokára kitört a viszály s a románok sietve hagyták el azt a plattformot, amelyen a magyarokkal sikerült megegyezniük. Amikor a forradalom Erdélyben kitör, a román lakosság először épen az »3 Az 1848. évi országgyűlés irományai. 51. sz. 3* I. m. 56. sz. S3 Márki Sándor: Az erdélyi unió bizottság. Budapesti Szemle, XCV. évf.. 1898, 354—357. 1.
