Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 9. szám - Mikó Imre: Széchenyi és Wesselényi nemzetiségi politikája
Széchenyi és Wesselényi nemzetiségi politikája 539 a szív kiszakíttatása után világunkon többé élni nem lehet.“ ^ A „Világ‘"-ha.n a magyarság kiművelésével foglalkozik ,Nemzetiség és Közértelmesség“ által. Korának jelszava a magyarosítás, amivel ő is szembenéz. „Magyarosítani! De mikép s milly eszközökkel? A világon minden csak superioritásnak enged, ez szoros tudományi törvény, s a Magyar, szinte mindenben csak tanuló lehet, s tanító csak igen kevésben. Ki kell tehát tisztítani előbb a Magyarságot minden szennyeibül, hogy elfogadható s idővel követésre méltó is lehessen.“^ A „Stadium“-han tizenkét törvényt ajánl a magyar élet radikális átalakítására s ezek között a tizedik: „Magyarországban csak magyar nyelven szóló törvény, parancs, ítélés kötelez.“^ Ezt az álláspontot képviseli az országg5nílés előtt is a magyar államnyelvhez való visszatérésért folytatott küzdelemben. A magyar nyelvről szóló törvényét, amit a „Stadium“-han csak egyetlen mondatban foglalt össze Széchenyi, később a ,flunniá“-han fejtette ki részletesebben. A „Hunnia“ 1834—35-ben íródott, de csak 1858-ban került kiadásra. Kiindulópontja az, hogy a magyar nemzetiség ébredése nem jelenti a többi hazai nép elnyomatását, mert a magyar nyelvet csak a latin helyébe kívánják iktatni, az pedig a tudósok nyelvén kívül senki másé, legfeljebb a halálé. Az ország megyei törvényhatóságai már majdnem mind magyarul tanácskoznak s az országgyűlés két házában is több magyar szó hal- lik, mint deák, most már csak az van hátra — úgymond — s itt a királyhoz fordul, „hogy Te Uram, felírásainkat magyar nyelven fogadd el, s hozzánk viszont magyar nyelven szólj“.® Ugyancsak a ,Nunniá“-han kezd kibontakozni nemzetiségi programmja, amikor szózatot intéz Magyarország nemzetiségeihez: „Országunk minden lakosa, hazafiak, kiket sors, idő s a történelem eseményei egy testbe forrasztottak, nyújtsatok barátságos kezet! lm, itt n5nijtom őszintén az enyémet.“® A nemzetiségektől a magyarság megbecsülését kéri s viszonzásképen ő is a nemzetiségek „nemzeti hűségének“ tiszteletben tartását ígéri. Magyarország minden népének van a határokon kívül rokona, csak a magyarnak nincs az egész világon sehol. A magyarországi románokat, görögöket, szlá- vokat és németeket erős erkölcsi lánc köti szomszéd anyatörzsökük- höz s ha ezek be is olvadnának, nemzetük nem veszne el, mert a határokon túl van ki értük virrasszon. „Mi magyarok, ha nemzeti fennmaradásunkért aggódunk s nyehünk és sajátságaink kifejtésében előhaladni törekedünk, egyenesen csak elolvasztásunk, megsem- misíttetésünk ellen védelmezzük magunkat. Magyarország egyéb nemzetiségei ellenben, ha nyelvüket, sajátságaikat terjeszteni törekednek honunkban, nem elolvasztásuk, megsemmisíttetésük ellen küzdenek, hisz nekik igazi hazájuk künn van, — mert hazát nem 2 Szekfü: A mai Széchenyi. 106. 1. Az idézetekben a kiemelések tölünk származnak. 3 I. m. 189. 1. * I. m. 243. 1. 3 Gróf Széchenyi István: Hunnia. Pest, 1858. Töredékek Gróf Széchenjd István fennmaradt kézirataiból. Közli Török János. I. k. 184. 1. 3 Fekete—Váradi: Széchenyi tanításai. 225. 1.
