Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 1. szám - Bíró József: Erdély műemlékeinek sorsa a belvederei döntés után
Erdély műemlékeinek sorsa a belvederei döntés után 45 főbb oltárképet, Fischer Vince műveit s az e munkát végző Nikássy Lajos 1942-ben az igen siralmas állapotban volt nyolc mellékoltárképet is kiválóan hel5Tehozta. Macalik Alfréd nag3rváradi festőművész restaurálta a város tulajdonában lévő régi történelmi arcképeket s ugyanőt bízták meg Bihar vármegye székháza portréinak és egyéb festményeinek (mint a Schöpf-képeknek) karbahozatalávaL Nagyvárad városára vár az ősi vár maradványainak méltó restaurálása; itt is, mint Erdély annyi helységében, a tervek egész sora készül, hogy a magyar történeti és művészi múlt emlékei teljes épségben megőrzessenek va^ helyreállíttassanak. Nem kicsiny feladat hárul Erdély kastélyainak tulajdonosaira sem. Sajnos, elég ritka a megszállás alatt is oly tökéletes ép állapotban fenntartott emlék, mint a bonchidai és a gemyeszegi kastély, amelyek uraik féltő szeretetéből csorbítatlanul maradtak; Teleki Domokos gróf, aki a román világban vezette a marosvásárhelyi Teleki-könyvtár restaurálását, kiváiló stílusérzékkel, kezdeményezte most az aranyos- medgyesi várkastély helyreállítását; az erdélyi reneszánsz építészet e kimagasló emléke — amely az idegen uralom alatt kincstári birtok volt — a legsanyarúbb állapotban került vissza hozzánk. Tetejétől, ajtó- és ablakkereteitől megosztva, falaiban is pusztulás elé nézve várta a sürgős helyreállítást» s Lmx Kálmán fényes műérzékének köszönhető az immár befejezéshez közelgő munka. Alapos tatarozásra vár a zsibói, a mezősámsondi és a görgényszentimrei kastély is s még megannyi más műemlék. A városoknak, egyházaknak s főkép az emlékek tulajdonosainak kell elvégeznie azt a munkát, amelynek gondját az állam nem képes eg;yesegyedül magára venni. A MOB célkitűzése azonban Erdély műemlékei topográfiájának megíratása és kiadása. A magyar műemlékügynek félévszázados Programm ja ez immár s nemcsak Erdélju’e, hanem az egész országpra kiterjeszkedő feladat. Üj műemlékregisztert kell már szerkeszteni, mert a régi, Gerecze-féle, 1906-ban kiadott helyrajzi jegyzék*» teljesen elavult; a bibliográfiai adatok is ugyancsak felgyülemlettek s a mai helyzetnek megfelelően ki kell egészíteni az összeírást. Nem sokkal csekélyebb probléma ez, mint a műemlékvédelem; az egyetemes magyar topográfia a hazai művészettörténeti tudomány régóta megoldást sürgető kérdése. Megvalósításának lassú üteme is a nehéz időknek róható fel; szakemberek egész légiójának kellene bejárni az országot, gyűjteni az adatokat, fényképeket, írásos és nyomtatott dokumentumokat, szervezett tudományos tevékenység keretében. A MOB legújabban döntő lépést tett e tárgprban; Gerevich Tibor elhatározta Magyarország művészettopográfiájának megvalósítását. A művészeti tekintetben vezető városok kerülnek először sorra; sajtó alatt van az esztergomi műkincsek leírását tartalmazó I. kötet, • V. ö.: Gerevich Tibor: Mag^yar műemléki kiállítás a Nemzeti Szalonban, 1942. nov. 25—dec. 8. Tájékoztató, 20 képpel. Bp. 1942. Műemlékek Országos Bizottsága. Egyet, ny., 7. L “ Dr. Oerecee Péter: Magyarország műemlékei, II. köt.; A műemlékek helyrajzi Jegyzéke és irodalma. Bp. 1906. E kérdésről részletesen írunk az említett Hitei-beU tanulmányban.
