Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 1. szám - Bíró József: Erdély műemlékeinek sorsa a belvederei döntés után
Erdély műemlékeinek sorsa a bélvederei döntés után 43 átépítését, hiszen a templom e korbeli plasztikai ékességei is nagy becsben állanak a művészettörténet szemében; a szentélyboltozás, úgy, ahogy van, a dóm történetének egyik mozzanatát képviseli; a Viollet-le-Duc sugallta „stylszerű restauratio“ amúgy is annyit rombolt a századforduló magyar műemlékeinek állagában s annyi tör- ténetietlen hamisításnak lett szülőanyjává. Ha azonban a kolozsvári templom szentélyének újraboltozása mellett döntene a MOB — végre alapos rekonstrukcióra szorul — nem helyeselhetjük a többek között javasolt, bordázat nélküli, sűrű osztású, ú. n. ceUaboltozatot. Ha már gótikus boltozást nyer a szentély, az legyen összhangban a hajó csillagbolto2sataival; helyesebbnek tartanánk a cellaboltozás helyett azt a típust, amelyet Rados, idézett tanulmányában B és C betűk alatt közölt (5. ábra) s amelyet mi is bemutatunk. Ez követi a hajóboltozás szisztémáját s vele egybehangolódhatik, míg a cellaboltozat, még ha 1942-re is mutat s megtévesztési szándék nélkül, nyíltan hirdeti saját építésének korát, semmiféle erdélyi hagyományt, vagy erdélyi ízlést nem képvisel. Az erdélyi művészet, a transszilván gótika történetében e boltozás ismeretlen s mindez bizonyára befolyásolni fogja a kérdésben illetékesek állásfoglalását.8 Rados értekezésében javasolja a torony alatti kápolna gyökeres restaurálását, új szőnye^aktár építését, az orgonakarzat alatti, elfalazott rész keresztelő kápolnává való méltó átalakítását, a Fadrusz-feszület hozzáillő elhelyezését s az újszerű világítástechnikának, rejtett fényforrásaival való alkalmazását, valamint a dóm külső megvilágítását is. Igen megszívlelendő ama javaslata, hogy a főhajó boltozatainak kő-jellegét a meszelés lehető óvatos eltávolításával érvényre kellene juttatni; feltétlenül helyeseljük a két meUékapszis- kápolna eltávolított, de szerencsére az Erdélyi Nemzeti Múzeumban megőrzött gyönyörű bárok oltárainak, Schuchbauer Antal műveinek, visszaállítását. A templom középkori freskóinak restaurálását Szentiványi Gjmla, a MOB főtitkára, — aki kiváló szaktudásával a többi erdélyi falképrestaurálásokat is vezeti — már befejezte; a sorozat legfontosabb darabjának, a Kálváriának a remek helyreállítás után készült fényképét alkalmunkhan van bemutatni. Még egy feladatra hívjuk fel e helyütt az illetékesek figyelmét, mikor ajánljuk a dóm egyik nagyértékű műemlékének, a König János alkotta, 1743—47-ben készült temetői portikusznak a templom főbejárata elé való visszavitelét a Szentpéteri-templom elől; e dís2í- kaput, egykori fényképei alapján helyreállítani s eredeti helyére visszavinni műemlékügyünk felelős tényezőinek méltó és elmulaszt- hatatlan feladata. KOLOZSVÁR TÖBBI MŰEMLÉKEI is megszabadultak az állandóan fölöttük függő Damokles-kardtól s a megértő, szeretetteljes gondviselés melegét élvezhetik. Mátyás szülőházának restaimálását Kós Károly, az arra leghivatottabb erdélyi építőművész, a MOB állandó kolozsvári megbizottja vezeti; ugyanő irán3Útotta a XIX— * * E kérdés részletekbemenö megvitatásával dolgozatunk keretei között természetesen nem foglaikozhatunk.
