Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 7. szám - Mikó Imre: Az országgyűlés elnapolása – közjogi megvilágításban
Magyar Figyelő 441 ßzdggyülist legkésőbb november hó folyamán ismét össze kell hívni, hogy 1944. január 1-ig a jövő évi költségvetés letárgyalható, a felhatalmazás pedig megadható lehessen. Ellenkező esetben ugyanis költségvetésen kivüli, úgynevezett ex-lex állapot áll be, ami alatt adót kivetni és behajtani nem lehet. A költségvetés és a felhatalmazási javaslat letárgyalhatásának legutolsó kezdőnapjáig, — tehát folyó év november második feléig — a Kormányzót nem terheli alkotmányjogi kötelezettség az országgyűlés összehívására. Amíg az országgyűlés elnapolása tart, a Ház bizottságai sem tarthatnak ülést. Ez alól csak a képviselőház és felsőház tagjaiból együttesen alakult, két országos bizottság képez kivételt. Az egyik a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931: XXVI. te. alapján működő úgynevezett negyvenkettes bizottság. Az 1931:XXVI. te. 7. §-a ugyanis kimondta, hogy ez a bizottság, — mely a kormánynak, a törvényben kapott felhatalmazás alapján, a törvényhozás hatáskörébe tartozó intézkedéseit köteles letárgyalni,— az országgyűlés elnapolása alatt is működik. E bizottság mandátumát az 1942 :XI. te. folyó évi december hó 31. napjáig hosszabbította meg s amennyiben a kormány a rendkívüli felhatalmazással azután is élni kíván, ezt is az országgyűléstől kell megfelelő időben kérnie. A másik országos bizottság a honvédelemről szóló 1939 :H. te. 141. §-a alapján kiküldött 36 tagú bizottság. Ennek hatásköre a kormány ama rendelkezéseinek letár- gyalására terjed ki, amelyeket a kormány háború, vagy háborús veszély esetén tesz és amelyek a törvényhozás hatáskörébe tartoznak. A harminchatos országos bizottság mandátuma az 1939—1944. évi országgyűlés tartamára szól és ezért annak lejártáig meghosszabbítást nem igényel. A harminchatos országos bizottság valamely javaslatának letárgyalása végett elhatározhatja az országgyűlés mindkét házának összehívását s ebben az esetben az országg5nílés két házának elnökei a képviselőház és felsőház összehívása iránt haladéktalanul intézkedni kötelesek. Bár a törvény nem mondja ki, de annak értelméből és a házszabályokkal való összehasonlításából megállapítható, hogy a harminchatos bizottság határozata alapján a két ház elnökei csak akkor kötelesek összehívni a képviselőházat, illetve a felsőházat, ha a két ház önmagát napolta el. A Kormányzó és a Ház által történt elnapolás között lényeges a különbség. A Kormányzó csak az egész országgyűlést, az országgyűlés mindkét házát napolhatja el, míg az egyes házak külön-külön önmagukat is elnapolhatják. Ha a képviselőház maga napolja el üléseit, akkor a házszabályok 185. §-a értelmében a Ház összehívására háromféle mód is kínálkozik. Az elnök saját elhatározásából a Házat bármikor összehívhatja, a kormány vagy hatvan képviselő kívánságára pedig köteles ülést hirdetni. Ezek a lehetőségek azonban nem állanak fenn akkor, ha az ország- gyűlést a Kormányzó napolta el, mert ebben az esetben az ország- gyűlés összehívására újabb kormányzói kézirat szükséges. Erre azonban a kormány a Kormányzónak előterjesztést tehet. A magyar országgyűlés sem a királlyal, sem a Kormányzóval szemben nem kötötte ki magának azt a külföldi alkotmányokból ismeretes jogot, hogy a királyi, vagy kormányzói elnapolás csak bizo-
