Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 6. szám - Vita Sándor: A németek Erdély gazdasági életében
Magyar Figyelő 375 Pajkos, Nyalka, Kakas, Rendes, Dali, Bezzeg, Zúg, Forgó ménlovak, most ezek vágynak meg. A maga mentségére: Nem öntetett minden ember egyformára; Aki hát nem ilyen, ne vegye magára; Én amint érzettem, úgy is írtam rólok. Tapasztalásomból, nem másunnan szólok. A NÉMETEK ERDÉLY GAZDASÁGI ÉLETÉBEN Nagy érdeklődéssel nyúltunk Jinga Viktornak, a kolozsvári román kereskedelmi akadémia volt tanárának a nagyszebeni Transilvania c. folyóiratba fenti címen közölt tanulmányához.* Jinga nemcsak a tudományos, hanem a politikai életben is tekintélyes szerepet játszott, s így a német és román nép együttéléséről való mondanivalói bizonyára érdeklődésre tarthatnak számot. A tanulmány olvasása közben sajnos, kiderült, hogy a cím igényesebb a taiialonmál, mert a szerző meg sem kísérli a németségnek a bécsi döntés előtti Románia gazdasági fejlődésére gyakorolt hatását felmérni, hanem megelégszik a szászok, s köztük is elsősorban a barcasági szászok gazdasági szerepének és erejének néhol nagyon is felületes vizsgálatával. Igaz, szinte lehetetlen armak a megállapítása, hogy egy ország gazdasági életében mekkora szerepe van egyik vagy másik nemzetiségnek. A szászok élete azonban valóban hálás terepet nyújt ilyenszerű vizsgálódásokra, mert ennek a népnek céltudatos elzárkózása és hagyományos elkülönülési hajlama Erdély* Victor Jinga: Gíerinanil in econo- mia transilvana. Nagyszeben, 1942. Különlenyomat a Transilvania 1942. évi 2—3. számából. Közli: SALAMON SÁNDOR ben külön felmérhető, öncélú szász gazdasági életet hozott létre. Alig vem rá példa, — különösen a liberalizmus korában, — hogy egy nép gazdasági életét ennyire a közösségi élet szolgálatába tudja állítani s abban csupán eszközt lásson arra, hogy anyagi és szellemi önállóságát megőrizze. A szász gazdasági élet szigorúan nemzeti alapon állt akkor is, amikor erre alig volt példa Európában, s a szociális elvet olyan mértékben sikerült megvalósítania, ahogyan azt a liberális szemléletű gazdaság-elmélet a múltban el sem tudta képzelni. Évszázadok alatt szerzett gyakorlottság edzette meg őket erre a közösségi életformára, melyre az elmúlt két évtizedben mi is mint példára hivatkoztunk. Bizonyára ennek a felismerése indította Jingát is a kérdés vizsgálatára, s ha nem fukarkodik a romániai németség dicséretével, az nem az ezidöszerinti szoros német-román kapcsolatokkal, hanem az erdélyi szászok szorgalmának és tehetségének elismerésével magyarázható. A román uralom — állítja Jinga — az erdélyi gazdasági élet számára sokkal kedvezőbb fejlődési lehetőséget biztosított, mint a magyar, s a szinte példátlan fejlődésnek előnyeit a románság és a nemzetiségek — elsősorban a gazdasági életben tevékeny szászság — egyaránt élvezhették. Ezt a merész megállapítást azonban sem tapasztalataink, sem a felsorolt adaV ■r • S »íj
