Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 6. szám - Pukánszky Béla: Szászok a magyarság és a románság közt

340 Pukánszky Béla a második Traján, aki rettenthetetienül szembeszállt az ozmán biro­dalom előretörésével. Román hősként áll előttünk Hunyadi Flech­tenmacher egy másik hosszabb költeményében is, de itt mellette áll méltó utóda, Széchenyi István, a magyarság nagy fia is. A Vaskapu megnyitása a hajózás számára, mely a nyugati művelődés végleges győzelmét jelenti a keleti barbársággal szemben, a szász költő sze­rint nem egyéb, mint Hunyadi hősi harcának diadalmas és kor­szerű betetőzése. Aligha lenne igazunk, ha Flechtenmaclier torz történetszemléletében elfogultságot vagy épen magyarellenes cél­zatot akarnánk felfedezni. Egyszerűen naív tájékozatlansággal állt a magyar történelemmel szemben, vagy pedig eszményei szellemé­ben vegyítette a magyar és román történelem részleteit. Mert Flech­tenmacher szíwel-lélekkel a nyugati szabadelvű eszmék híve volt. Rendületlenül hitt a népek testvéri egyesülésében s e cél érdekében kereste a kapcsolatot — a román, sőt a magyar szellemi élet felé is. Fia, Sándor a 19. század negyvenes éveiben a régi Románia, fő­ként a Havasalföld zenei életét próbálta európai színvonalra emelni és a magasabb kultúrájú országok zenei fejlődésébe bekapcsolni. Munkássága részleteit vizsgálva a magyar előzményekre, erdélyi főuraink hatékony zenepártolására és erdélyi városaink virágzó zenei életére keU gondolnunk, melyre épen a legutóbbi években meggyőzően mutatott rá zenetörténeti irodalmunk. Ezek a magyar előzmények teremtették meg az előfeltételeket Flechtenmacher Sán­dor törekvései számára is. Ö maga mint zeneszerző különösen né­hány dalával kétségkívül maradandó értékeket adott a román zene­irodalomnak, de szervező munkáját, s ennek zenei kultúrát teremtő eredményeit a magyar példaadás nélkül csak hiányosan értjük meg. A szász-román kapcsolatok ismételten azt is igazolják, hogy a ma­gyarság gyakran hatékonyan támogatta a román művelődési törek­véseket. Érdekes és eddig kevéssé ismert példát találunk erre az első románnyelvű hírlap megindítására irányuló kísérletek körül. A szász kutatás rámutatott arra, hogy a Bausznern Frigyes által 1776- ban alapított nagyszebeni Szent András szabadkőműves páholy, melynek sok magyar és román tagja is volt, az alapítás után nem­sokára irodalmi társasággá alakult át és több szász meg román szellemi mozgalom középpontja lett. Ebben a társaságban merült fel először egy erdélyi román hírlap megindításának terve. A tervet leghatékonyabban Bánffy György szabadkőműves »testvér«, erdélyi gubernátor karolta fel, aki 1789-ben maga járt el Bécsben, hogy megszerezze a lapengedélyt és biztosítsa a kedvezményes postai szállítást. Fáradozása azonban nem járt sikerrel: a lapengedélyt megszerezte ugyan, de a kedvezményes postai szállítást a bécsi udvari kancellária nem volt hajlandó biztosítani. Ilyenmódon a hír­lap megindításának terve nem valósulhatott meg, sőt az ezirányú kísérletek később is sikertelenek maradtak, mert a reakció előre­törésével az udvari körök az erdélyi románságot is féltették a francia forradalmi eszméktől, és hitük szerint minden hírlap köz­vetve, vagy közvetlenül ezeket terjesztette. Hasonló magyar érdekű részletek bőven akadnak a szász-román művelődési kapcsolatok történetében. Közvéleményformáló hatásuk

Next

/
Thumbnails
Contents