Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 5. szám - Vita Sándor: Balkáni kérdések
BALKÁNI KÉRDÉSEK A BÉCSI KONGRESSZUSTÓL A VILÄGHÄBORÜ KITÖRÉSÉIG az európai politikának legtöbb gondot a Balkán kérdése okozott. Európa békéjének itt volt a viharzónája, nyugtalanságok, forrongások állandó fészke, nagj'hatalmak versengésének színpada. A bécsi kongresszus elrendezi a nagy európai kérdéseket, de megfeledkezik a Balkánról s ezzel az európai bonyodalmak magvát hinti el egy évszázadra. 1878-ban a berlini kongresszus, 1919-ben a páriskörnyéki békék igyekeznek nyugvópontra juttatni a Balkán kérdését, de tartós rendet teremteniök nem sikerül. S ez érthető is, hiszen időtálló rend csak történeti, földrajzi, és népi alapokon képzelhető el, a Balkánon azonban hiányoznak a természetes és a történeti hagyományon alapuló határok, a nemzetiségi elv alapján pedig a népek kevertsége miatt nem lehet igazságos határokat húzni. A Balkán népeinél a nemzetiségi elv tör feltétlen érvényesülés felé, azonban sokszor ugyanazon a négyzetkilométeren két nemzeti- .ség is él, s ilyen kevertség mellett a nemzetiségi törekvések állandó viszályoknak, harcoknak az okozói. De hiányzik a történeti államalkotó elv is, hiszen a félsziget népei századokon át török uralom alatt éltek s önálló államalakulásaik ahg néhány évtizedes múltra tekinthetnek vissza. Hiányoznak a természet által egybetartozó, gazdasági egységet képező államterületek is. S végül a Balkán újabbkori államalakulásait sem annyira népeinek ereje, mint inkább a nagyhatalmak akarata és érdeke teremti meg. A hanyatló török birodalom, Oroszország, a Habsburg-birodalom és Anglia viaskodtak a Balkán kialakításán. A nyugati és keleti vüágot elválasztó határzónán élve, a magyarság világpolitikai elhelyezkedése maga után vonta a keletről fenyegető veszélyek elhárításának feladatát s így már a középkorban nagy figyelmet kellett a Balkánnak szentelnie. Az ország biztonsága megkívánta, hogy befolyását érvényesítse azok felett a területek felett, amelyek a Kárpátok medencéjének hadászati és földrajzi védelmét alkották. A kereszténység terjesztése, a n3m- gati kultúra közvetítése kelet felé nemcsak a magyar birodalmi gondolatnak felelt meg, hanem ezzel a magyarság európai hivatást íis teljesített. Mohácsnál azonban elbukott a magyar birodalom s vele együtt buktak a balkáni szabad népek is. Virágzó kis államaik eltűnnek s a hatalmat az ozmán birodalom veszi át. A török hatalom hanyatlásával a szomszédos hatalmak — elsősorban a Habsburgok és Oroszország — igyekeznek megszerezni maguknak a török örökségét. 1710-ben történik meg először, hogy a cár a balkáni népek protektoraként lép fel. Nagy Péter emlékiratot intéz a hatalmakhoz, amelyben tiltakozik a balkáni keresztények elnyomása ellen, s Montenegróba megbízottat küld, aki felkelést szít, azzal az ígérettel, hogy a cár fel fogja szabadítani a török járom alól a Balkán összes népeit. Azóta Montenegro az orosz politika
