Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 5. szám - Csekey István: Alkotmány és alkotmányfejlesztés

266 Csekey István: Alkotmány és alkotmányfejlesztés hozás állandó és hatékony ellenőrzésével, úgyhogy a kivételes ren­delkezések a magyar alkotmány jellegét meg nem változtatták. Nagy szerencsének mondható alkotmányos fejlődésünk szem­pontjából, hogy nekünk az idő viszontagságait kiállott, több szá­zados jogintézményeink vannak. Ezeket alakítani és alkalmaaii tudtuk a korok eszméihez és követelményeihez. Ezeket a jogintéz­ményeinket, ha évszázadokkal ezelőtt nyugati hatás alatt kelet­keztek is, tartalommal a nemzeti géniusz töltötte ki. Magyar földön, magyar lélek behatása alatt annyira magyar jogintézményekké váltak, hogy ma már olyanoknak tekinthetők, amelyeket a nemzet fejlesztett ki önmagából. A nádorispán (comes palatinm, pfalzgraf, na dvor zsupán) vagy a királyi (később nemesi) vármegye (comi- íafMs-grófság) frank eredetű ugyan, de a különleges magyar viszonyok történelmi hatása alatt mindkettő sajátos magyar intéz­ménnyé vált. Az olasz fasizmus és a német nemzeti szocializmus megújho- dott nemzeteknek nemzeti alapon való újjáéledése. Nem idegenből, hanem önmagukból termelték ki új állami és társadalmi életfor­máikat. Ami azonban náluk még csak kísérlet, azt mi már régen megvalósítottuk. Ahogy az olasz és a német nép a régi római, ille­tőleg germán dicsőség intézményeiben keresi önmagát, nekünk is csak önmagunkban és dicső múltúnkban kell keresni jövendő bol­dogulásunkat. Hogy a magyarság, bár belekapcsolódott az Európát egyetemesen átalakító latinitásba, mégsem recípiálta a római jogot, ennek legfőbb oka Werbőczy Tripartiturnkhain. keresendő. Hozzá, a hazai joghoz, a nemzet mindig hűen és szívósan ragaszkodott. Ma, amikor a népiség ujraébredésének korszakában a németek nem győzik eléggé fájlalni, hogy az idegen római jog náluk kiszorította az ősi törzsi germán jogot, mi jogos büszkeséggel hivatkozhatunk az ősi magyar jogérzék csalhatatlanságára. Ez a példa is mutatja, hogy ha valamely nemzetnek olyan régi jogintézményei vannak, amelyeket maga fejlesztett ki önmagából, akkor nincs szüksége rá, hogy idegenből vegyen át ^gintézménye- ket. Ha ezeréves múltú, a nemzet leikével és egyéniségével össze­forrott, történelmi alkotmánnyal biró nemzet elvetné és nem fej­lesztené tovább ősi alkotmányos intézményeit, hanem idegen kísér­leteket importálná, ez nemcsak magában a nemzetben rendíthetné meg az önbizáhnat, de idegenekben is csökkentené vele szemben a megbecsülést. CSEKEY ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents