Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 5. szám - Csekey István: Alkotmány és alkotmányfejlesztés
1943. MÁJUS HITEL NEMZETPOUTIKAI SZEMLE vni. EVF. 5. SZÁM ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁG Európa egyik l^prégibb államalakulata. 1896-ban ünnepelte fennállásának ezredik esztendejét. Mai helyét a IX. században foglalta el, de csak az 1000. évben alakult királysággá, és az ma is, bár a királ5n trón nincs betöltve. Régiségre, eltekintve a skandináv országoktól (Dániát is ideszámítva), csupán az angol, a francia és a német állam előzte meg, ha Anglia keletkezését a wessexi királyságnak az angolszász heptarchiából való kiemelkedésétől számítjuk (a IX. század első fele); a másik kettőét pedig a Frank Birodalomnak a 843. évi verduni szerződéssel történt megosztásától. A Kárpátok 1500 km hosszú félköríves várfala övezte Közép- Dunamedence olyan geopolitikai egység, hogy valósággal maga a természet jelölte ki egységes államalakulás színteréül. Aligha van még valamely állam a mély lapály és az erős hegykeret előnyeivel jobban megáldva, mint Magyarország. E természetes tulajdonságokhoz járult a keleti (ma orosz) pusztavidékről ideköltözött magyarság államalkotó ereje, politikai tehetsége és uralkodási képessége. Az eredetüeg két etnikiunból: finnugor és török törzsekből keletkezett magyarság a Volga és a Fekete-tenger tájain századokig más népek szövetségében élt. Ezek a lovas-nomád szövetségek vagy birodalmak csak politikai egységre törekedtek. Nemzeti egységük nem volt, úgyhogy az uralmuk alatt lévő népek belső szerkezetüket, kormányzási módjukat, nyelvüket, ősműveltségüket, azaz népi egyéniségüket megtarthatták. A magsmrságnak fentebb említett föld- rajzUag egységes területen való megftelepedéséből keletkezett azon a kelet-középeurópai tájon, amelyet KjeTlén, a svéd állambölcsész, kritikiis zónának nevezett, az ezeresztendős magyar állam; Európának mind a határok, mind a politikai uralom szempontjából eg5Úk legállandóbb és legszilárdabb államalakulata. A Kárpátok övezte Közép-Dunamedencébe hajdan beköltöző magyarság főként a régi Pannónia területén és az alföldi részeken helyezkedett el és ennél az elhelyezkedésénél, valamint népi és politikai erejénél fogva központilag tudott uralkodni a jobbára erdők s hegyek borította peremtájakon is. Az itt talált, politikailag alacsonyabb fokú szervezetben élő, kis népek javarészét felszívta magába, úgyhogy a középkor végén, Corvin Mátyás nemzeti királysága idején (1458—1490) az ország lakosainak száma körülbelül