Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 4. szám - László Gyula: A kolozsvári műcsarnok és az élő erdélyi képzőművészet szemléje
Szemle 249 munkáit állította ki. Balázs Péter »Józsi Bácsi«-ja erőteljes tanulmány, de ha az arcot plen-airben festi, miért maradnak a kezek a lokális barna szín- telenségében ? Bene József friss vízfestményei nem csekély virtuozitásról tanúskodnak, Tehenek c. különben szép képén a víz nem víz, csak jellegtelen színfolt. Nem ártana az anyagszerűség erőteljesebb jelzése, mert egyébként minden egybefolyik. Festőállványa nem ennyire őszinte, másodélményként hat, a csikók rajzában elég szembetűnő hibák vannak. Brósz Irma cézanneos Szamospartján az alap meleg színe fogja egybe a képet, ott azonban, ahol az egész felületet benépesíti színekkel, kitűnik, hogy még nem bírja lélekzettel a témát. Nem kis ügyességgel keveri azonban a zöldek árnyalatait. Csíki Gál János Árnyékban c. képén a nagy naturalisták örökségéből van valami, némi műtermi árnyalattal. Akt-ja azonban igen rossz kép, úgyahogy megrajzolta ugyan, de színei ijesztők. Debiczky Istvánra jó hatással lenne sok, kegyetlen őszinteséggel végigvitt természettanulmány. Gyengén rajzolt alakjai modorosán mozognak, színei meszesek. F. Ferenczy Júliánál is hiányzik ez az iskola, színei így kissé szétesnek. Van azonban András c. képén egy részlet, amelyben mintha megtalálta volna saját stílusát. A kéznek mind rajza, mind színei jók, ha ebben a szerves látásban tudná felépíteni képeit, elsőrangút alkothatna. Képeit kissé bánatos alaphangjuk rokonszenvessé teszi. Ifj. Figlár Géza egy szép rajzát s igen jó, szélesen festett vízfestményét állította ki. Erőteljes tehetség. Fülöp Antal Andor három képén ismét megtaláljuk kiforrott stílusának értékes jegyeit. Finom, elmélyült rajza különösképen a Japán magnolia aranyhallal című képén érvényesül. Nagy értéke a sárga árnyalatok dús gazdagsága. Mindezek ellenére nem mondható festőinek, mert formái élesen elhatárolódnak s teljességgel hiányzik a térbeliség. Természetesen ez nem hiba, mert ebben az ábrázolásmódban sok intim szépség rejtőzik. Mégsem ártana megkísérelnie, tisztán stílusa gazdagítására, stúdiumként, más és más színárnyalatokban festeni s azok árnyalataiba is úgy belemélyednie, mint teszi a sárga színnel. Gáli Ferenc festésmódja Munkácsy és Rudnay stílusának több-kevesebb virtuozitással való újraélése. Van érzéke a természet zsúfolt gazdagságának érzékeltetésére. Gyimessy Kovács Gábor Koszta József hatása alatt indul útnak, de a nagy magyar mester mélységei hiányoznak belőle. Incze István Ború-ja nagyon szép, s Befagyott Maros-ával együtt a kiállítás értékei közé számít. Kitűnő színlátása és bravúros festői előadása nem közönséges képességéről tanúskodik. Egy kérésünk van hozzá: hagyja el a barna alapozást, ez sok minden zökkenőn könnyen segíti át s így kerékkötője lehet értékes képességei kifejlődésének. Van ereje s vannak színlátomásai, nincs szüksége erre a silány mankóra. Incze János két komoly, szép képével jelentkezik. A Sörház-utea sarka című egyike a kiállításon látott ama kevés műnek, amelyre azt mondhatjuk, hogy befejezett, kiérett alkotás. A dési vásárról festett képe is erőteljes, kitűnő színlátásáról tanúskodik. Kapussy György Székely gazdája sok részletében jó, de a fej színei műteremízűek, a háttér feketés atmoszférája meg sem nem műterem, sem nem igazi plen-air. A Szamos Kolozsvárnál c. képén erejét meghaladó feladatra vállalkozott, a témának ez a felfogása pisarroi képességeket követel. B. Karácsonyi Emmy Tájképe jószándékú, de nyers színei miatt kiéretlen festmény. Karácsonyi János két temperája frissességét vázlatosságának köszönheti. Kiss Ernőnek sokat kell még tanulnia. Kiss Károly őszi táján már túlságosan jól ismert nagybányai színhangulatot látunk viszont, a kezdés ereje nélkül. Kodreán Kornél őszi tája aprólékos részletezésének semmi köze a művészethez. Kun István három képe arról tanúskodik, hogy még mindig nem tud sza
