Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 4. szám - Csortán Márton: A kolozsvári Tízes Szervezet
A kolozsvári Tízes Szervezet 229 értéknek módjában áll megmutatni magát. »Olyan szelekció ez, ahol nem számít sem iskolázottság, sem társadalmi állás vagy vagyonosság, csak az egyén jószándéka és a magyar közösségért való áldozatkészsége. Az lesz az utca tizedese, aki ebből az egy döntő szempontból megüti a mértéket.« Mennyivel más munkát lehet ezzel a friss társadalmi munkással végezni, mint azokkal, akiket bizonyos társadalmi konvenciók négy-ötféle, ha nem több társadalmi egyesületbe kényszerítenek be. Persze ezek mindegyikében képtelenek tényleges munkát is végezni. És mivel ezt belátják, nem is nagyon törekszenek azt elvégezni. Aki pedig nem tesz erőfeszítéseket ilyen munka végzésére, nem is nagyon tudja azt értékelni. Agyonszervezett középosztályi rétegünk megcsömörlött a társadalmi munkától. (82. 1.) Puskás Lajos kimutatja, hogy Kolozsvárt értékes tizedesi munkát alig 10 százalékban végeznek azok az elemek, akiket eddig általánosságban a társadalmi tényezők közé szoktunk számítani. Ezzel szemben áll a még kellőképen igénybe nem vett magyar tömeg, melynek beszervezésével legfeljebb csak politikai pártok próbálkoztak eddig. S ha azt mondottuk, hogy a magyar középosztály társadalmi szempontból értékes elemei az agyonszervezettség következtében megcsömöröltek a társadalmi munkától, ugyanezt elmondhatjuk a magyar parasztság és munkásság esetében, a politikai pártokra vonatkoztatva. A magyar társadalonmak — szervezés terén — eddig alhanya- golt elemeit, kik a nemzet dinamikus erőinek javarészét teszik ki, »csakis a tizedességgel vagy ehhez hasonló szervezettel lehet munkába állítani... Sok apró sejt: tized; mindegyikben vezető szerep, fontos feladatok, sokszor hatósági tevékenységgel egyértelműek, felelősségvállalás a magyar közéletben; alulról történő szervezkedés : igazi értékeknek protekciómentes felszínre hozása... ezek a tizedességnek azok az oszlopai, amelyekre fel lehet építeni a társadalmi erők igénybe nem vett nagyobb százalékának a munkáját«. A tizedesi munka korszakalkotó lehet mind a közigazgatás, mind a nemzetnevelés terén — mondja Puskás Lajos —, hozzáfűzi azonban, hogy nem föltétlenül csak a kolozsvári tizedesség vagy ennek mintájára lemásolt szervezet lehet egy »új korszak bevezetője«, bár meg van győződve arról, hogy közigazgatásunk jobbá, nemzeti társadalmunk szervezettebbé csak olyanszerű szervezési formával tehető, mint amilyennek az útját tapossák jelenleg a kolozsvári tizedesek. Ennek lényege: közigazgatás és közönség közé egy közvetítő tényezőnek, az önkéntes társadalmi munkának a bekapcsolása, ugyanakkor pedig a tizedesség keretében társadalmi életközösségek kialakítása. »A munka sikere egyetlen tényezőtől függ, a tizedestől. Ha rendelkezünk elég alkalmas magyar emberrel, aki a tizedesi kötelességeket komolyan veszi, úgy, hogy rendkívül felelősségteljes munkáját becsülettel el is végzi, akkor nyert ügyünk van. Viszont hiteiét veszítheti a tizedesség, ha alkalmatlan, számító, önző és nem talpig becsületes emberek kerülnek a tizedesi karba. Nem lehet tehát
