Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 4. szám - Szakács Gusztáv: A Nemzeti Önállósítási Alap Erdélyben
A NEMZETI ÖNÁLLÓSITÁSI ALAP ERDÉLYBEN ERDÉLY ÉS KELETMAGYARORSZÄG a visszacsatolás idején a gazdasági pusztulás szélén állott. A román kormányok céltudatos intézkedései a magyar kereskedelmet és ipart a visszafejlődés lejtőjére juttatták. Magától értetődik, hogy a magyar kormányzat azonnal tervbevette az itt élő magyarság gazdasági talpraállítását s több fontos intézkedést tett a megrendült gazdasági élet helyre- állítása érdekében. Ezek között igen nagyjelentőségűnek kell tekintenünk a tőkeszegény magyar kereskedelem és ipar hitelellátásának biztosítására irányuló kezdeményezéseket. A kedvezményes hitelakciók, amelyek az anyaországban túlnyomórészt már a visszacsatolást megelőző időben széles körben kiépültek, áldásos hatásukat az erdélyi részek iparos- és kereskedőtársadalom felvirágoztatása érdekében is éreztetik. Ma már a kis- és középipar, a gyáripar s épen úgy a kereskedelem az erdélyrészi területeken is élvezi a kedvezményes kölcsönök igénybevételének lehetőségét. A kereskedelem és ipar átállítása során jelentős érdekek fűződtek a szakképzett keresztény kereskedői és iparos alkalmazottak önállósításának előmozdításához. Az ehhez szükséges tőkét a Nemzeti önállósítási Alap bocsátja rendelkezésre. Az ÖnáUósítási Alap működésének kezdetén szociálpolitikai célok szolgálatában állott, ma azonban a gazdasági átállítás egyik leghatékonyabb ©lősegítője. Különös jelentősége van az önállósítási Alapnak a most folyamatban lévő erdélyi iparrevizióval kapcsolatban. Nem érdektelen tehát célkitűzéseivel foglalkozni. A Nemzeti önállósítási Alapot a m. kir. minisztérium 1937. évi 4600/M. E. sz. rendelet© létesítette. Az Alap létrejöttének legfontosabb oka annakidején az állástalan diplomás fiatal emberek gazdasági pályák felé irányításának előmozdítása volt. A kereskedelemben és iparban való önállósulásuk céljára a Nemzeti Önállósítási Alap bocsátotta rendelkezésre a szükséges tőkét. Az Alap elsősorban a gazdaság és szabadpályákon elhelyezkedni kívánó főiskolai képesítésű egyéneket juttatta kölcsönhöz. Másodsorban a középfokú iskolát végzettek jöhettek szánűtásba. Utolsó sorban a külön e célra tett pénzbeli és egyéb adományokból kölcsönben lehetett részesíteni a kisebb képesítésű, de szakmájukban kellő jártassággal rendelkező egyéneket.
