Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 1. szám - Venczel József: Tallózás az erdélyi földreform román irodalmában
18 Venczel József lemények idézett kötete segítségével 6.8 millió kát. holdra becsülhetjük^®, aminek tehát a nagyobb részét (közel 74 százalékát) a 100 holdon felüli közbirtokok teszik ki, de jelentős mennyiség a 100 holdon aluU közbirtokállomány is, mintegy 1.8 nűllió kát. hold terület. A magánbirtokok összesen közel 11 millió kát. holdat jelentenek, amiből — láttuk — 3.5 millió közép- és nagybirtok (32.0 százalék), míg a többi (68.0 százalék) törpe- és kisbirtok. A mezőgazdasági területnek 76.6 százaléka a törpe- és kisbirtokra esik s további 7.1 százalék közbirtok, amely — miként láttuk — nagyobb részében szintén a kisemberek javát szolgálja. A legelőterület 79.3 százaléka tartozik a törpe- és kisbirtokosok, illetve a közbirtokosok hatáskörébe, míg az erdő és nem termő területeknek 76.7 százaléka. A közép- és nagybirtokok tehát e területen erősebben vannak képviselve, mint a történeti Erdélyben, azonban távolról sem jelentenek 48 százalékot (mint lacob-éknál), hanem csak 32 százalékot. A törpe- és kisbirtokok arány száma, — bár nem 74.7 százalék, mint a történeti Erdélyben, — mégis 68.0 százalékával meghazutol minden olyan túlzást, ami itt maradék feudalizmusról beszél, különösképpen, ha arra vagyunk figyelemmel, hogy a szociális bázisul szolgáló mezőgazdasági területnek több mint háromnegyede a törpe- és kisgazdák magántulajdona, s a legelőterületnek is csak 20.7 százaléka, az erdőnek is csak 23.3 százaléka van a közép- és nagybirtokosok kezén. Tehát a történeti Erdélyben a magánbirtokoknak 7Jf.7 százaléka, az egész csatolt területen 68.0 .százaléka törpe- és kisbirtok. Ha csak a mezőgazdasági területet tekintjük, — ami bizonyos szempontból indokolt is — akkor a történeti Erdélyben az egész terület 83.4 százaléka, a keletmagyarországi részekkel együtt az egész terület 76.6 százaléka törpe- és kisbirtok. Ha pedig a közbirtokoknak szociális szerepét tekintjük s a közbirtokok javarészét a törpe- és kisbirtokok kapacitásának növelőjeként fogjuk fel, mint ahogy a valóságban az is, akkor a törpe- és kisbirtokok közvetlen és közvetett részesedését a történeti Erdélyben mintegy 80—82 százalékra, az egész csatolt területen mintegy 75—77 százalékra becsülhetjük. S ha még tekintettel vagyunk arra, hogy a törpe- és kisbirtokok 1925—1935. évi, tehát a földreformok utáni középemój^i átlaga 55.64 százalékig s 1930-ban a törpe- és kisbirtokok romániai átlaga 67.8 százaUk^^, akkor világosan áll előttünk, hogy a román statisztikusoknak ebben a vonatkozásban éppen úgy, mint a korlátolt “ Az 1914. évi kataszteri adatok értelmében Arad, Bihar, Krassó-Szörény, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Temes és Torontál vármegyéknek a 69.4 százaléka csatoltatott Romániához, az 1895. évi mezőgazdasági statisztikai felvétel értelmében pedig ezen vármegyék területének 36.9 százaléka közbirtok. Már most a fenti vármegryék 1895. évi közblrtokállományának 69.4 százaléka S,896.916 kát. hold, viszont a fenti vármegyékből Romániához csatolt területek 36.9 százaléka 2,895.343 kát. hold. Mivel a két kiszámított terület különbözete elenyésző, a fenti vármegyék közbirtokállományából a Romániához csatolt közbirtokok valószínű kiterjedését 2.896 ezer kát. holdban vettük s ez a történeti Erdély 1895. évi közblrtokállományával egryütt valamivel több mint 6.8 millió kát. holdat jelent, lí—1* Lásd a következő lajmn.
