Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 3. szám - László Dezső: Hatalom és erkölcs
150 László Dezső n. Nem lényegtelen tehát, a magyarság léte és sorsának további alakulása szempontjából fölvetni a kérdést: milyen a mai magyar hatalom, milyen a mai magyar erkölcs és e kettő milyen viszonyban van egymással? A Délvidék nagyobbik részének visszacsatolása után Bárdossy László akkori miniszterelnök a parlamentben kijelentette, hogy Magyarország ezzel a ténnyel kishatalomból közép hatalommá lett. A trianoni békeszerződés által elszakított országrészek egy részének visszacsatolása által Magyarországnak katonai, gazdasági és politikai hatalma örvendetesen meggyarapodott. Ezzel a hatalmi súlyban való növekedéssel egy időben azoknak a hatalmaknak az ereje, amelyek Magyarország létét közvetlen közelről fenyegették, lényegesen megfogyatkozott. A mai Magyarország hatalmi szempontból lényegesen jobb helyzetben van, mint amilyenben a trianoni kis Magyarország állott. A mai legfontosabb magyar feladat ennek a kedvezőbb hatalmi helyzetnek a fenntartása, alátámasztása és céltudatos fokozása, fejlesztése. Ma az egész magyar nemzetnek és azon belül minden magyar embernek a léte azon fordul meg, hogy a magyar hatalmat milyen katonai, gazdasági és politikai erők latbavetésével tudjuk még inkább fölfokozni. Ilyen hatalom nélkül a magyarság mostani helyzetét nem tudja megtartani és létét nem tudja biztosítani. Szükség van a magyar hatalomra, hogy annak segítségével minden idegen érdekkel szemben meg tudjuk védeni létünket és annak erejével az esedékes belső magyar kérdéseket a magyar nemzet javára a legsikeresebben tudjuk megoldani. Ennek pedig az az útja, hogy az egész nemzetnek, amint Zrínyi mondotta, unamicus consensus-át tudjuk a magyar hatalom alá megszervezni. Ma nem az a döntő kérdés a hatalommal kapcsolatban, hogy azt ki, milyen szervezetben és milyen keretek között gyakorolja, hanem az, hogy amöge hogyan lehet a nemzetnek minél nagyobb rétegét egészen öntudatosan odaállítani, és hogyan lehet az erkölcsileg legkiválóbbakra bízni a hatalomnak a gyakorlását. A mai magyar társadalomszervezésnek, nemzotnevelő munkáknak, szellemi honvédelemnek egyetlen értelme: minél teljesebben a magyar hatalom erősítésére fogni össze a nemzetet. öndicsekvés nélkül, komolyan elmondhatjuk, hogy a Trianon utáni korszakban a magyar nemzet erkölcsi ereje és súlya határozottan erősödött. Ennek a folyamatnak szerves oka volt az arra való határozott rádöbbenés, hogy a múlt világháborút jórészt erkölcsi és szellemi erőink meglazulása miatt veszítettük el. Rá kellett ébrednünk arra, hogy sokkal többet kell a nemzet lelki erejével, tiszta öntudatával és erkölcsi tényezőivel törődnünk, mint amilyen mértékben azt a megelőző háború előtt és alatt végeztük. A szétdarabolt, lefegyverzett és részben kisebbségi sorsra rendelt magyarság határozottan fölismerte, hogy mindazt, amit hatalomban veszített, erkölcsiekben lehet pótolnia. E korszak magyarsága mögött ott állott a vesztett háború és az ország szédarabolása mint
