Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 2. szám - I. Tóth Zoltán: Román vonatkozású magyar történeti irodalom
126 Szemle dalom népi öntudatának kifejlesztésében.“ A magyar humanista irodalom minden más befolyást messze fölülmúló hatását az erdélyi román nacio- műizmus kifejlesztőire, az úgynevezett erdélyi triászra (Bűéin Sámuel, Sinkai György és Major Péter) Gáldi László rajzolta meg kiváló tanul- mányában.59 újabban ugyancsak ő mutatta ki, hogy a románság Erdélyben és különösen az Erdély és Tiszavidék közt fekvő Partiumban erősen átitatódott magysur kultúrával.®® A POLITIKAI TÖRTÉNET terén az érdeklődés főként a közelmúlt felé fordult. A XVm. századi román fejlődést foglalja össze kiterjedt levéltári kutatásai alapján Tóth András.«* Az erdélyi román nacionalizmus forrásai közül különösen a protestantizmus, a katolicizmus és az ortho- doxia szerepét vizsgálta meg. A román politikai élet kezdetei korában éles világot vetett a román papság, a magyar és szász rendek, a kormányhatóságok és az udvar szerepére. Asztalos Miklós a XIX. század második negyede két nevezetes magyar politkusának, Wesselényi Miklósnak és Kossuth Lajosnak nemzetiségi felfogását világítja meg.«2 Kiemelkedő mű a Mester Miklósé az 1848/49-beli viharos időket követő két évtized politikai életéről Erdélyben.«® Az osztrák abszolutizmus és félalkotmányosság árnyékában új küzdelemre készülő románság képét rajzolta meg a román bírálók által is elismert tárgyüagossággal. Vitéz Nagy Iván tenulmányozta a románokat is érintő nemzetiségi törvény sorsát a magyar országgyűlésen.«* A liberális Magyarország sajtószabadságáról és a kedvező körülmények közt élő románok rendszeres izgatásairól és az óromániai szellem hódításáról az erdélyi román művelődés és a politikai élet körében Biró Sándor rajzolt megdöbbentően éles képet.«« Az egységes Magyarország ellen indított európai propagandahadjárat legfőbb irányítójáról, a bukaresti Liga Culturalä Erdély sorsára gyakorolt hatásáról Polónyi Nóra írt részletes tanulmányt,«« a külföldi propaganda “ V. ö. /. Tóth Zoltán: A román nemzettudat kialakulása a moldvai és havasaljai krónikairodalomban: A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve, 1943. =* Gáldi László: XVIII. századi humanizmusunk és a románság. Bp. 1940. 63. Olaszul kibővítve: L’ influsso deH’umaneslmo ungherese sül pensiero ru- meno. AECO XI, 1940. 242—311. •0 U. o.; Erdély szerepe Délkeleteurópa művelődésében. Bp. 1941.; La Transilvanla come medlatrice degU influssl ungheresi. Roma, 1941.; Az erdélyi magyar tudományosság és a kolozsvári egyetem hatása a román tudományra: Erdély magyar egyeteme. Kolozsvár, 1941. 285—304.; A magyar- országi román költészet a múlt század második felében. Magyarságtudomány I, 1942, 270—90. Simeon Magyar, ein rumänischer Pionier der josephinlschen Schulreform. AECO VII, 1941. 489—526.; Magyar-román művelődési kapcsolatok: Erdély és népei. Szerk.: Mályusz Elemér. Bp. 1941. 178—201.; Kolozsvár és a magyar-román művelődési kapcsolatok. Hitel VII, 1942. 552—559. *1 Tóth András: Az erdélyi román kérdés a 18. században. Bp. 1938. 98. “ Asztalos Miklós: Wesselényi Miklós, az első nemzetiség;! politikus. Pécs, 1927. 62.; Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés. Bp. 1928. 205. Lásd még: A nemzetiségek története Mag;yarországon, betelepülésüktől máig. Bp. 1934. 121.; A korszerű nemzeti eszme. Bp. 1933. 143. •• Mester Miklós: Az autonóm Erdély és a román nemzetiségi követelések az 1863—65. évi nagyszebeni országgyűlésen. Bp. 1936. 267. Vitéz Nagy Iván: A nemzetiségi törvény a magyar parlament előtt. 1861—1868. Háborús Felelősség, 1828—29. Biró Sándor: A Tribuna és a mag^rarországi román közvélemény. Kolozsvár, 1941. 98. •* Polónyi Nóra: A Liga Culturalä és az erdél3d román nemzetiség;! törekvések. Bp. 1939. 91.
