Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 2. szám - Parjdi Incze Lajos: Kolozsvári hivatás

Magyar Figyelő 117 dományos kutatóeszközeivel a dol­gozószoba négy fala közé, ott egy emberöltőn át szorgalmasan végezte önként vállalt, egészségőrlő mun­káját és boldog volt, amikor fel­mutathatta az eredményt. A feltá­rások értékesítésére már kevesebb gyakorlati érzéke volt. A mai idők szelleme azonban nem tűri meg, hogy a tudós megtartsa ön­magának a tudományát, hiszen az is közvagyon. Az a helyes, amikor nemzet közvéleményét nem érzel­mek és indulatok vezérlik, hanem a való tények; amikor a tudós mun­kája lehetetlenné teszi a tömegér­zelmek üzérkedőinek üzleti fogásait. Ha a tudós biztos keze rakja le egy életközösség ön- és vUágszemléleté- nek alapjait, a nagy áron megfize­tett tévedések sokkíil kevésbbé fe­nyegetnek. A kolozsvári tudományegyetem tanárainak vidéki előadásai a köl­csönös megismerésen túl bizonyosan hidat is vernek a gócpont és a vi­dék életszintkülönbségeinek kie­gyenlítődése részére is. Az a bő is­meretanyag, ami eddig a tudomá­nyos intézetek könjrvtáraiban és gyűjteményeiben porosodott, amit néhány önfeláldozó rajongó tanár évről-évre gondosan és szorgalma­san halmozgatott s amit eddig csu­pán egy bizony többé-kevésbbé ki­váltságos, zárt társadalmi rend, a főiskolára bejutó ifjúság közelíthe­tett meg, ezúttal, szerencséskezű magvetők révén, a magyarság köz­kincsévé válhat, legalább a szüksé­ges mértékben. Tudományegyetemünk tanárainak ismeretgj^arapító fáradozásához hasonlóan a kolozsvári Nemzeti Színház vidéki vendégjátékokat rendezett. Prózai és daljáték­együttese a magyar színműirodalom néhány jó termékével és néhány daljátékkal ellátogatott három északerdéljri váirosba. Újabb előadó- körútak megszervezésével bővíteni akarják ezt a keretet. Igen számottevőnek tartjuk eze­ket a kiszállásokat, mert ahogyan a tudomány emberei mindenüvé el­viszik a kutató munka közösségi vonatkozású eredményeit, úgy a színház is elhintheti az új és régi, jó magyar színművekkel a tudatos élet vágyát a vidéki közönségben s ezzel, mint jó kovásszal, erjedésbe hozhatja a kissé lassúbb életütemű vidéket. A színművészet hiteles tol­mácsolásában irodalmi magaslaton, emelkedett igényekkel szólalhat meg mindaz, ami a magyarság létküz­delméből a színművekbe beleoltó­dott. Bizonyos magyar színpadi £il- kotások vidéki előadása éppen ma lehet hivatása a magyar színészet­nek; a színész a közönségre gyako­rolt erős és közvetlen hatásával ösz- szehasonlíthatatlanul többet érhet el, mintha azokat az ébresztő műveket és megrázó írásokat száz kötetével ajándékoznék alig látogatott vidéki olvasóköröknek. örömmel tölt el valamennyiünket az a tudat, hogy most a tudósok és művészek is hozzáfogtak Kolozsvár előterének szellemi berendezéséhez. Ebből a megmunkált környékből lesz Erdély művelődési központjá­nak — feszítőerejével és súlyával mindenkor komoly és bőséges után­pótlást nyújtó — hátországa. Parajdi Incze Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents