Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 2. szám - Palotás Zoltán: A geopolitika mint államtudomány

Ä geopolitika mint államtudomány 101 tudományos munkájában így ír erről: »A természettudományok által az utolsó 50 év alatt elért nagy vívmányok más tudományágak fejlődésére is nagy hatást kellett, hogy gyakoroljanak, hiszen ezek eredményei egészen új világnézletet teremtettek. Annál különösebb, hogy az államtudomány ok, ezen oly fontos és nagy anyaggal bíró tudományágak terén még ma is számos olyan nézettel találkozunk, melyek homlokegyenest ellenkeznek a természettudományok által világosan bebizonyított tényekkel, sőt írójuknak a természettudo­mányok legelemibb kérdéseiben való járatlanságát árulják el. «8 Így már régóta sürgető kívánság, hogy az elvont jog- és állam­tudományok és a valóság tudományai, különösen a földrajz és a néprajz, egymáshoz közelebb hozassanak, más' szavakkal: az állam jogi szemléletének túlsúlyát a természettudományi kutatás ered­ményeinek felhasználása egyenlítse ki. Jog- és államtudományaink fentvázolt elvérszegényedésére egymás után eszmélnek rá az egyes tudományágak és a természettudományi, lélektani stb. kutatások eredményeit felhasználva vizsgálódásaik súlypontja valóságos alap­jaikhoz : az emberhez, a földhöz tér vissza. így a büntetőjog figyelme — a kriminológia hatása alatt — a normáról, a büntető jogszabályról a bűntettes felé fordul, az elvont normatív alapról az explikativ módszertani alapra való áttéréssel. A büntető jogszabály normájá­nak öncélúsága, kegyetlensége megszűnik és az ember, mint bűn­tettes, s cselekedeteinek indítékai helyeződnek a vizsgálódás közép­pontjába (Irk). A szociológia megteremtésével a politika is egyik alaptényezőjének tüzetes megvizsgálásához fogott hozzá: a társa­dalomkutatáshoz (Krisztics stb.). De még a növénytanban is új kuta­tási irány, a greo-botanika bontakozik ki, amely szintén az alappal, a földdel való kapcsolatosságot hangsúlyozza (Soó), Az államtudományok szempontjából azonban a századforduló éveiben feltűnő új tudományágak, mint az emberföldrajz,, a poli­tikai, a gazdasági földrajz stb. — habár az élet valóságos alapjai­hoz való visszatérés szükségének felismeréséből származtak — még­sem oldották meg a kérdést, mert csak segrédtudományokként vol­tak alkalmazhatók. A politikatudományban ugyanis nem a politikai földrajzi és néprajzi elem hozhatott megújulást, hanem egy olyan új rendszer, amely a politikát ráépíti a földrajzi megismerésre, vagyis a geográfiái politika. Kjellén zseniális, rövid, kifejező lefor­díthatatlan szóösszetétele: a geopolitika ezért helyes. Ha az állam­tudományok, közelebbről a politika lényegét földrajzi tudásra akar­juk alapítani, akkor ennek az új tudományágnak logikusan nem lehet politikai földrajz elnevezést adni, hanem csakis a geopolitikát. A ,geo‘ csak jelző, a politikán van a hangsúly: politika, tehát államtudomány. Az elméleti geopolitika tehát: a politikatudomány első fele, az állam kialakulásának, szervezetének, életének térbeli vizsgálata, közelebbről az állam területének és népének, mint államt^stnek az élettana. ® Gró{ Teleki Pál: Az elsődleges államkeletkezés kérdés értekezés. Budapest, 1904. bevezetés. feSp Allanitudori if

Next

/
Thumbnails
Contents