Hitel, 1943 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1943 / 2. szám - Palotás Zoltán: A geopolitika mint államtudomány
Palotás Zoltán: A geopolitika mint államtudomány 99 politikán, hanem önállósították és alájarendelték a kjelléni politikai rendszer második és harmadik részét is: az öko- és demopolitikát. A németek tehát kiterjesztették KjeUén geopolitikai fogalmának jelentéskörét és ezalatt nemcsak a piiszta földfelszín helyzetének, éghajlatának stb. az állam életére gyakorolt hatásait, illetve ezek vizsgálatát értik (ami KjeUén me^ogalmazásában megközelítően a geopolitika fogalma volt), hanem ezen túlmenően mindazt, ami a puszta területtel, földfelszínnél összefügg. Tehát nemcsak a »Naturlandschaft«, hanem a »Kulturlandschaft« is a geopolitika körébe tartozik, azaz vizsgálja a természeti tájon emelt emberi alkotásokat, településeket, gazdálkodást is, továbbá az ott élő népeket és a környezetet, a politikai szomszédságot is, a természet és az emberi közületek életének egymásra gyakorolt hatásait, az ember fokozatos fölülkerekedését a természeten. Ezek szerint: a kjelléni alapokból kiindulva arra a megállapításra juthatunk, hogy — egyszerű formában megfogalmazva — az állam valóságos, fizikai alapjai, alkotórészei: a terület + nép = államtest (KjeUén még nem említi így összevonva) élesen elválaszthatók az eszmei alkotórésztől, a főhatalomtól, amely különben is legtöbbször csak az előbbiek függvénye. És így a geopolitika nem más, mint az államtest életének vizsgálata, Uletve az állam életének térbeli szemlélete. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy ehhez az eredményhez Kjel- lén empirikus alapú, úgynevezett neoorganikus államelmélete felől is eljuthatunk. KjeUén ugyanis — eUentétben kortársaival, kiknek javarésze az államban puszta jogi institúciót látott csupán — politikai rendszerében az államot mint térbeli, élő szervezetet empirikusan fogja fel, amikor azt írja: »Az áUamok, amint a történelemből láthatjuk és a valóságban is tapasztalnunk keU, értelemmel bíró lények (sinnUch vernünftige Wesen), akárcsak az emberek,... érintkeznek egymással, kongresszusokon tárgyalnak vagy csatatereken küzdenek egymással, vonzódnak egymáshoz vagy gyűlölik egymást, ... mint a társadalom világának többi élőlényei (lebende Wesen).«í A magunk részéről KjeUén geopolitikai organikus államelméletét a következőképpen magyarázhatnánk tovább: A lét, létezés különböző fokozatokban, ranglépcsőkben jelentkezik: növényi, állati, emberi, majd jogi vagy erkölcsi organizmusban : egyed < személy < személyiség. Ha az államot organikus létén felül személyiségnek fogjuk fel (KjeUén még csak érzékelhető »értelmes lényekről« beszél, de még nem személyiségekről), akkor fizikai, valóságos alkotó elemeit (terület-Hnép) valójában az állam testének tekinthetjük (vö. corpus Sanctae Regni Ck)ronae, vagy Fiume = corpus separatum), amit szellemi vagy jogi alkotórésze; a főhatalom emel személyiséggé s így több, mint egyszerű organizmus. • • u. o. 23—30. 1.
