Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 2. szám - Zathureczky Gyula: Magyar politika Európában
72 Zathureczky Gyula tér hiányát is, amelyben a jogoknak és köteiességeknek eleget tehet. Az utolsó kétszáz esztendő német politikájának minden tette többé- kevésbbé világosan kifejezve, de határozottan ennek a helyzetnek a megváltoztatását célozta. Európa mai ellentétei nagy vonalakban ebbe sűríthetők össze. Az ellentétek általános megoldásának első nagy véres állomása az 1914—18-as világháború volt, amelynek policikai indokolása frazeo- lógiailag talán más volt, mint a jelenlegié, de lényegében hajszálra pontosan azonosak voltak céljai és így a most folyó háborút nem tekinthetjük egyébnek, mint az őt megelőző szerves folytatásának, amelyet csak egy két évtizedes »fegyvertelen háború« szakított meg. A magyar politikát Európában ezek a körülmények határozzák meg. Végeredményben ma mint független ország sem teszünk egyebet, mint amit tettünk negyedszázaddal ezelőtt, mint a monarchia társországa: helyzetünk felismerésében vállaljuk a sors és elhivatottságunk által reánkszabott feladatokat, azok minden kockázatával. MAGYARORSZÁG FÖLDRAJZILAG az ellentétes európai erők metszőpontjában fekszik és ennélfogva történelmének egész ideje alatt kénytelen volt a kiegyensúlyozó elem, a rendező hatalom, a közvetítő tényező, tehát a végvár és egyben az előretolt bástya szerepét betölteni. A magyar politikai géniusz nagy felvillanásaira, István királyra. Szent Lászlóra, IV. Bélára, Nagy Lajosra, Mátyásra, majd Bethlen Gáborra és az utánuk következő szűkebb magyar életből születő nagyjainkra, Rákóczira, Széchenyire, Kossuthra, Deákra, Andráss50'a, Tisza Istvánra — hogy csak a világháborút megelőző neveket soroljuk fel — talán felesleges emlékeztetni és felesleges részletezni mindazt, ami e nevekhez fűződik. De a politikai vonal a nagyhatalmi Magyarországtól Mohácson és a trianoni Magyarországon át mind a mai napig töretlen és azonos. Súlyos helyzetünkben nem egyízben voltunk kénytelenek meghajolni a kényszerűségek előtt, de ez a hajlékonyság és rugalmasság egyben mérhetetlen erőt jelent: az öntudat és a jövőbe vetett hit erejét. Európa színe előtt emelt fővel mondhatjuk el, hogy soha elhivatottságunkból fakadó semmiféle jogunkat fel nem adtuk és ha a legcsekélyebb erő birtokában voltunk, mindenkor készen állottunk, messze önös céljainkon túl, gyakran irtózatos áldozatok árán is tudatosan szolgálni az európai közösséget. Hatalmi helyzetünkhöz mért súllyal és erőnkhöz mért hatással egyensúlyoztuk ki és befolyásoltuk az európai politikát, mindenkor az európai együttélés lehetőségeinek megteremtése szolgálatában, akár a germánságról, a latin népekről, az ozmánokról, vagy szlávokról volt szó. Az Árpádok, az Anjouk, Mátyás király európai nagyhatalmi politikája más és más elemekre támaszkodott, de akár Bizáncról, akár Bécsről, Ná- polyról, Krakkóról vagy Isztanbulról volt szó, a politika lényege a magyar birodalmi gondolat szolgálata volt. A magyar birodalmi gondolat lényege pedig az, hogy a Kárpátok medencéjében olyan államhatalmat létesítsen és tartson fenn, amely képes a kiegyenlítés és együttélés feladatát betölteni. Ezt a feladatát Magyarország
