Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)

1942 / 9. szám - Magyar Figyelő - Tonk Emil: A Székelyföld anya- és csecsemővédelmének kérdése

568

Magyar Figyelő

A négy székely vármegye csecsemő- és gryermekvédelmi szervei 1942-ben:

Csík

Három- MarosUdvar- összesen:

szék

Torda

hely

Egészségvédelmi körök zöldkeresztes szolgálattal

7

6

8

4

25

Gyermek.kórház v. osztály

—

—

—

—.

—

Gyermek-menhely

—-—

1

—

1

Szülő-otthon

1

—

—

—

1

Szülő-otthon épülőben

2

2

2

2

8

Szülő-osztály

—

1

—

—

1

Bölcsőde

—

1 (gyári) —

—

1

Napközi otthon í

—

6

7

6

4

6

17

Jelenleg csak Csíkban

működik

tes

szaporodás

az országos

6.4-del

egy szülő-otthon, különben az egész Székelyföldön egyetlen egy gyermek- vagy csecsemőkórház, korszerű szülő-osztály vagy bábaképző nincsen. A nagy társadalombiztosító intézeteknek sincsen csecsemővagy gyermekosztályuk, sőt nincs szakorvosuk sem.

A csecsemőhalálozás ellen folytatott küzdelem elválaszthatatlanul összefügg az anvavédelemmel, a szülő nő és újszülött legmesszebbmenő gondozásával, ami az általános szociális és egészségügyi intézkedéseken túl, elsősorban szakembert és intézményeket követel.

A Székelyföld csecsemőhalálozása, az ellene való védekezés, a fokozott anya- és csecsemővédelem ezen a helyen nem erdélyi kérdés, egyetemes magyar kérdés. Azzá teszi a székely nén biológiai ereje, a székelység természetes szaporodása.

A négy székely megyében a születések aránvszáma 1000 lélekre számítva 1929—38 átlagában 2? 5. míg a trianoni országban 22.3. íg\' az utóbbi sokkal jobb általános halálozási arányszám mellett is kevésbbé gyarapszik, a székelvség természetes szaporulata ez évek átlagában 9.8 volt, az országos 6.8-al szemben. 1941-ben az országos születési aránvszám 20.3, a székely megyéké 25.8, a természeszemben 10.7.

Ez az egészséges természetes szaporulat eredményezte, hogy míg 1930-ban a négy székely megye kereken 700.000 lakosa a trianoni ország lakossága számához viszo- szonyitva 8%-nak felel meg, ugyanakkor 1929-től 1938-ig, tíz év alatt, a székely vármegyék szaporulata a csonkaországi születések 10.7 százalékának és a természetes szaporulat 12.0%-ának felel meg.

Még szembetűnőbb a székelység életereje, ha az 1941-es adatokat vetjük össze. A négy székelv vármegye lakossága 1941-ben 732.728, az élveszületések száma 17.993, ezerre 25.8, a természetes szaporulat 7540, ezerre 10.7%, csecsemőhalálozás 12.8%.

Hat dunántúli megye: Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Vas és Zala összes lakossága 2,175.586, az élveszületések száma31.240, ezerre 17.1, szaporulata 6710, ezerre 3.7, csecsemőhalálozása 11.5, tehát a majdnem háromszor nagyobb népesség egy év alatt kevesebb lélekszámmal szaporodott. A születés, halálozás és csecsemőhalálozás magas arányszámai életerős, fiatal népegységeket jellemeznek. A székely- földi anya- és csecsemővédelem tervszerű fejlesztésével ezt a népünk számára felmérhetetlen értéket kell méltó megbecsülésben részesítenünk. Tónk Emil