Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 9. szám - László Gyula: A honfoglaló magyarság lelkialkatáról
A honfoglaló magyarság lelkialkatárál 551 hozzá eredményeihez az Erdélyi Múzeum ez évi decemberi számában megjelenő ismertetésemben. Az előzőleg talált erdélyi honfoglaláskori leletekről s azok irodalmáról jó áttekintést nyújt Roska Márton dolgozata (Erdély és a honfoglalás. Megjelent a Történeti Erdély c. munka, 163—173. oldalán, Budapest, 1936.). Az erdéljd honfoglalásra vonatkozó kútfők és helynevek feldolgozása: Karácsonyi János, Századok, 1901 és Szent István élete, Budapest, 1904. Az újabb eredmények Melich János: A honfoglaláskori .Magyarország, Kniezsa István; Magyarország népei a XI. században és Hóman—Szekfü: Magyar Történet I. kötetében találhatók. A magyar királyságeszme belső tartalmáról alapvető dolgozat Deér József: Pogány magyarság, keresztény magyarság, c. tanulmánya. A honfoglaló magyarság magasrendü művészi kultúrá,járól és a déloroszországi kereskedelmi életben játszott nagy szerepéről igen mélyreható elemzésekkel ír Pettich Nándor: A honfoglaló magyarság fémművessége. Ar- chaeologla Hungarica XXI. kötet. Vö. még a Hitel ez évi szeptemberi számában írt dolgozatomat a népvándorláskori világkereskedelmének mag^yarországi szerepéről. A magyar temetkezési szokásokról legutóbb az előző irodalom teljes felhasználásával magam írtam; A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge c. könyvemben (Archaeologia Hungarica XXVH. kötet), néhány eredményemet közöltem a Hitel ez évi szeptemberi számában. A székelyderzsi honfoglaláskori sírról Ferenczi Sándor ad hírt (A székelyderzsi honfoglaláskori sír. Kny. Székelység, Székelyudvarhely, 1933. Hl. évf. 11—12. sz.). Az eddigi közlések után még nem látom világosan a Cenkhegyi Brasovia templom, s különösen az alatta talált kút időrendjét (A. Ferenczi: Die Bauperiode de Burgkirche der Brasovia-Burg auf der Zinne bei Kronstadt. Kny. Siebenbürg. Vierteljahrschr. 1935. 1—25. o., továbbá: Keöpeczi Sebestyén József: A Cenk- hegyi Brasovia-vártemplom. Erdélyi Tudományos Füzetek, 121. sz. Kolozsvár, 1940.). A turkesztáni falfestmény után közölt 3. képet A. von Le Coq: Bilderatlas zur Kunst und Kulturgeschichte Mittel-Asiens, Berlin, 1925. 93. képe után rajzoltam. A honfoglaló magyarság kultúraváltásának a sírképek és leletek alapján meg^rajzolt képe — legjobb tudomásom szerint — ebben a rövid dolgozatban lát először napvilágot s így irodalmi előzményei nincsenek, szövegét egyidejűleg az Ungarn című folyóiratban német nyelven is közöltem. A teljes apparátussal történő feldolgozás közlésére az orosz miizeumok anyagának további tanulmányozása után kerítek sort.
