Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 9. szám - László Gyula: A honfoglaló magyarság lelkialkatáról
A honfoglaló magyarság lelkiálkatáról 543 elkülöníthető sor indulását figyelhetjük meg. A sorok folytatása, sajnos, beépített területre esik. A honfoglaló magyar temetők általában hosszú, egysoros temetők. A kolozsvári temető tehát három ilyen, egymástól 8—10 méterre fekvő sorból állott (a további ásatások esetleg még több sor nyomára vezetnek), egy-egy sorban csak 10—12 sírt számítva is, 30—36 síros lehetett a temető, egyike volt tehát a legnagyobb honfoglaláskori temetőinknek. Az első két sorban közösen találták férfiak, nők és gyermekeik sírjait, nyilvánvaló tehát, hogy nem katonai temetőt ásatunk, hanem komoly, aránylag nagyszámú telep temetőjére bukkantunk, ez a hely volt az ezer év előtti magyar Kolozsvár első temetője. A kolozsvári Főtéren végzett rendezési munkálatok során egy IQ. századi magyar temetőt találtak, ez arra mutat, hogy Szent István korában, a kőépítkezések megkezdésekor a magyarság leköltözött a folyóvölgybe, ahol az egykori római Napoca romjai között kitűnő faragott épületköveket talált építkezéseihez. így a kövek s valószínűleg a még mindig használható utak kontinuitása az egykori római Napoca helyéhez rögzítette a magyar Kolozsvárt. A temetkezési szokások változatos képét adják a sirok. Ennek bemutatására két sír képét ismertetem. A 4. sirban a halott férfit lova s lószerszámja nélkül temették el, feje alá meg köveket raktak (1. kép. Kovács István után). A kisebb leletektől eltekintve, most csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy a szablya (1. kép 4) a halott jobboldalára került, a tegez meg (1. kép 2) a. benne lévő nyilcsú- csokkal együtt (1. kép S) a. baloldalon feküdt. Mármost meglehetősen sok ábrázolást ismerünk a magyar honfoglalással nagyjából egyidőből azoknak a 1. kép. Kolozsvár-Zápolya-utcai keleti népeknek hagyatékából, amelyek öltözködése s fegyverzete a magyaré- hoz hasonló volt. Példaként Le Coq turkesztáni ásatásai nyomán egy falfestményről készült vázlatot mutatok be ("3. kép). Ezen világosan látszik, hogy a kardot — a maihoz hasonlóan — a baloldalon viselték, a nyíltegezt pedig • na ,