Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 8. szám - Szemle
Szemle 513 ellensúlyozza, hogy a gyártmány termelési költsége jelentékenyen csökken. A példában felhozott 5—6 órás munkaidő szintén csak elméletileg fontos, mert a pontos mérések alapján megadott munkamennyiség ilyen rövid idő alatt a gyakorlatban nem végezhető el. Az időmérésen alapuló jutalmazó bérrendszerek korunk legjellemzőbb bérrendszerei. Kedveltségüknek oka az, hogy megfelelő alkalmazásuk esetén a munka értékét a késztermékben pontosan lemérhetővé teszik s ezáltal a vállalati árvetés (kalkuláció) részére biztos alapot adnak. Ez magyarázza meg nagy elterjedésüket s azt, hogy a jutalmazó bérrendszereknek egyre újabb és újabb válfajával találkozunk. Valamennyit Ismertetni túlnőne e tanulmány keretein s azért csak a legismertebbeket, a Bedaux- és a Manit-bérrendszert ismertetjük. Mindkettő az eddig ismertetett jutalmazó bérrendszereket oly módon fejleszti tovább, hogy a megszabott teljesítménynél (a munkanormánál) nagyobb teljesítmény után nemcsak a munkás kap jutalmat, hanem az az előmunkás vagy munkavezető és az a munkaelőkészítő is, akinek célszerű működése közvetve hozzájárult a munkateljesítmény kedvezőbb alakulásához. A BEDAUX-BfiRRENDSZER gondos munkatanulmányokon épül fel. Munkatanulmányokkal állapítja meg minden üzemre külön-külön, hogy az üzem minden egyes munkájánál mennyi az egy-egy munkaórára eső szabványos munka (munkanorma). Az óra 60 percből állván, az egy-egy percre eső munkateljesítmény = 1 B. vagyis az egyórai munkateljesítmény = 60 B. Ha tehát a munkás egy óra alatt 60 B-nél több munkát végzett, a munkatöbblet után jutalom jár. De nemcsak neki jár jutalom, hanem a termelés fokozásában a megfelelő intézkedésekkel résztvevő munkavezetőnek és munkaelőkészítőnek is. A jutalom szokásos megosztása: a többletmunka bére utáni jutalomból a munkás 75, a vezetők 25%-ot kapnak. Ha pl. egy munkás napi 8 óra alatt 300 munkadarabot készített el s a B-akkord darabonként 2 B-t tesz ki, akkor teljesítménye a következő: ^ _ 6^ _ lyg ^ teljesítmény tehát óránként 75 B. Mível az óránkénti teljesítmény 60 B-ben van megszabva, jutalom jár minden órára a 15 B többletmunkáért. A többletmunka napi 8 órai munkaidő mellett tehát 8 X 15 B = 120 B. Ha már most az előbbi munkabérrendszerekkel való összehasonlítás céljából az órabért itt is 1 P-nek vesszük, a kereset a következőképen alakul: Munkában eltöltött idő; örabér; 8 óra (szabványos teljesítmény) á 1.— P. 8 óra (120 B túlmunkával alanti számítás szerint) 1.19 P. Számítás; 1 P-ős órabér mellett a munkabér 8 órára Hozzáadjuk jutalomként a nagyobb teljesítmény, a 120 B után, a bér 75%-át 120 B 60 . X 0.75 X 1.— P. = összes kereset: 8.— P. 9.50 P. 8.— P. 1.50 P. 9.50 P. A 120 B. azonban 2 órai munkának felel meg, ami azt jelenti, hogy így a munkás az előírt napi munkateljesítményt nem 8, hanem 6 óra alatt végezte el. Ha tehát a többi munkabérrendszerrel való összehasonlítás céljából a 120 B-nek megfelelő órabért, ami 2 X 1.— P., levonjuk az összkeresetként kimutatott 9.50 P.-ből, kapunk 7.50 P.-t. Ez felel meg az előbbi táblázat szerint a munkás 6 órai bérének.
