Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 8. szám - Magyar Figyelő - Paku Imre: Három könyv a magyar faluról
Magyar Figyelő 507 HÁROM KÖNYV A MAGYAR FALURÓL Az utóbbi húsz esztendő közérdekű magyar irodalmában legnagyobb teret az ú. n. falukérdés foglalta el. Sokan már új tudomány kialakulását várták attól a széleskörű, olykor azonban jelszavakra is építő falukutatástól, mely a maga hevességével átcsapott a napi politikába is. A falu megismerése vol- takép az általánosabb magyarság- ismeret településtörténeti fejezetébe tartozik. Elképzelhető történeti, társadalomelméleti, néprajzi, geopolitikai, demológiai szempontokra építő és figyelő tanulmányozása, de a falutudomány, mint olyan, még logikai elvonás formájában sem létezhet önálló stúdiumként. A faluról szóló írások sorában láttunk néhány olyan művet felbukkanni, melyekre a figyelmet nem árt ezúttal sem ráterelni. Valamennyinek egyező és eléggé nem becsülhető jellemvonása, hogy egységesen és következetesen egyetlen kijelölt szemponthoz igazodik. Elég terünk sincsen arra, hogy itt valamennyit sorra vehessük, csupán háromra szeretnénk kevés értékjelző szóval utalni, és közülük a legújabbat kiemelni, mint olyat, mely a falusias település évszázados múltjáról vall. A sárospataki falutanulmányozás két szempontból ért el eddig figyelemreméltó eredményt: egyfelől itt intézményesen tanították a falu nemzeti értékét és fontosságát a magyar jövő szempontjából nézve, másfelől Sárospatakon vetették meg a falutanulmányozás elméleti alapjait. Ebben a vonatkozásban Ujszá- szy Kálmán: »A falu« című művét kell kiemelni, mint olyan nevelés- tudományi értekezést, mely a falutanulmányozás rendszerét kiépítette és tökéletesítette. Az ott megadott módszerek segítségével többek kü- lön-külön tanulmányából egységesen bontakozik ki az a nemzeti értékállomány, melyet a magyar falvak képviselnek, üjszászy könyve vol- takép a pataki diákság tankönyvének készült, eredménye annak az ifjúságnak a munkájából fog kibontakozni, amely kikerülve a faluba, elméleti készültségét a helyszínen gyümölcsözteti majd. Erdei Ferenc »Magyar falu« című kötete társadalomtörténeti és gazdaságtudományi alapokra épülve, felsorakoztatja mindazokat a tényezőket, melyek a magyar falvak életét és fennmaradását mindmáig biztosították. Az egyetlen nagyobb szintézise a magyar falu kialakulásának, nemzeti és történeti jelentőségének. Erdei e műve olyan elméleti alapvetés, amelynek eredményeivel számolniok kell nemzetpolitikánk felelős irányítóinak. Az alföldi magyar falvak szüntelen küzdelmet folytatnak nyomasztó életkörülményeikkel, önmagukra utáltán, fejlődési lehetőségek hiányában életük egyre nehezebb. Művelődésre is kevés alkalmuk nyílik, sok reményteljes tehetség őrlődik fel a falvak magányában. Anyagi erejük csak a vegetálást engedi meg. Olyan jelenségek ezek, amelyek láttán nem késhetik a megoldást hozó beavatkozás, annál kevésbbé, mert a magyar életnek a falu az az erőtartaléka, amelytől vezetőrétegünk megújítását is várjuk. A magyar falu évezredes küzdelme táriil elénk Fodor Ferenc, egyetemi tanár most megjelent »Az elnemsodort falu« című könjrvében. Biharmegye közepén, a Fekete- Kőrös völgyében fekszik egymás közvetlen közelében két őstelepülésű magyar falu: Tenke és Bélfe- nyér. A kettő csaknem egynek számítható. Közös településtörténetüket írta meg a szerző, akinek egyébként szülőföldje is ez az iker-település. A történelem viharaitól megkímélt falvak életereje századok óta korlátozott volt, teljesen megtörni azonban még a legzivatarosabb századok sem tudták. A termőtalaj mindig biztosította a szűkös megélhetést; egyes nemzetségek századok óta lakói a két falunak. Szaporodás, kivándorlás következtében a nép
