Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 8. szám - Magyar Figyelő - Szakács Gusztáv: Háborús átalakulás Magyarországon
500 Magyar Figyelő Központi Statisztikai Hivatal által megállapított nyílása 9.8% volt. Az agrárolló nyílásának elbírálásánál figyelembe kell venni a kormány intézkedéseit, melyek során az üzemanyag-árindex útján rögzítette a legfontosabb üzemanyagok árát, éppen a mezőgazdaság helyzetének megkönnyítése céljából. Az 1942. évi februári nyílás-maximum oka a kormány ipari áremelésében rejlik. Az idei mezőgazdasági helyzet kiegyenlítette az áremelés által okozott eltérést és az agrárolló nyílása ismét akkora lett, mint volt az áremelés előtt. Ha csak az agrárolló alapján akarjuk a mezőgazdaság helyzetét elbírálni, az olló törvényei alapján a mezőgazdasági lakosságot sokkal jobb helyzetben találjuk, mint a háború kezdetén. De a mezőgazdaság helyzetéről megbízhatóbb képet kapunk, ha nem csupán az agrárollót vizsgáljuk, hanem a mezőgazdaság pénzbevételeit is figyelembe vesszük. Ez utóbbi is ugyanazt bizonyítja, amit az agrárolló, mert csak a trianoni országot véve alapul, a rossz termések ellenére, a mezőgazdaság vásárlóereje 10%-kai nagyobb, mint volt 1938—39-ben. Ezzel szemben a városi lakosság vásárlóképessége jelentősen csökkent. A nemzetgazdálkodás szempontjából fontos, hogy a lakosság egyik része se maradjon el vásárlóképességben a másiktól. Ezért a kormány a nemzeti jövedelem igazságos elosztása érdekében a múlt év decemberében emelte a béreket és fizetéseket, amelyet természetesen követett az ipari cikkek áremelése is. A mezőgazdaság jogosan kívánhatta volna, hogy az ipari árak maradjanak a régi színvonalon. Ez ellen szól azonban az állam háborús gazdasági érdeke, mert különben nem lenne biztosítva az üzemek rentabilitása és nyersanyagutánpótlása sem. A munkások fizetésemelése révén előálló költség- többletet áremelés nélkül az ipar nem tudta volna elviselni és komolyan felvetődhetett volna a leállítás veszélye. Az 1941. évi gyáripari ár- szabályozásnak épen e veszély megelőzése volt a feladata. A kormány az árak állandósítását kívánta e rendelet útján elérni. A felárak megváltoztatásának engedélyhez kötése, a nyereség korlátozása és a költségek csökkenése folytán eszközölhető árleszállítások mind a kormány céljait szolgálják. A két gyáripari árrendezés a szövőipar kivételével minden iparágban bevált. Nemcsak a gyáriparban volt szükség áremelésre, hanem a kisiparban és kereskedelemben is. A rendelet részletes haszonkulcsot és kalkulációs eljárást közölt, melyek figyelembevételével történhetik az árak megállapítása. Ez a szabályozás azonban még mindig tág lehetőséget enged az árak megállapítására és a többletköltségek áthárítására. A nyersanyagellátás nehézsége a háború természetéből adódik. A nyersanyagforrások végesek s a polgári fogyasztásra dolgozók száma is megcsappan háború idején, így érthető, hogy a vásárlóképesség növekedésével az áruellátás nem tarthat lépést. A rendelkezésre álló árumennyiség és a vásárlóerő közötti egyensúly fenntartása a háborús gazdálkodás egyik legégetőbb feladata. Ennek az egyensúlynak és az igazságos elosztásnak a biztosítására vezették be az államok a fogyasztás különböző korlátozásait. Csak a korlátozások biztosíthatják az árak fékentartását és vethetnek gátat a nagyobbmérvű pénzhígulásnak. Az árkormánybiztos az árak fékezése érdekében elrendelte az ipari termelők és kereskedők nyereségrészesedésének csökkentését is. Megnyugtatólag hat a Magyar Gazdaságkutató Intézet legújabb helyzetjelentésének az a megállapítása, hogy az árszínvonal nem mutat nagyobb mértékű emelkedést. A létfenntartási költségek ugyan gyorsabb ütemben emelkedtek, de ezek közül is inkább csak a ruházkodási cikkek terén tapasztalható ugrásszerű drágulás. Szakács Gusztáv
