Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 1. szám - Venczel József: A székely népfelesleg
A székely népfelesleg 25 V. Magyarország' népmozgalma * ÉlveElhalálozáTermészetes Vitalitási Országrc.sz születések sok szaporulat index ion. Sb e z r e 1 é k e H Székelyföld 26.6 16.7 9 9 159.5 Egyéb erdélyi részek 28.9 19.2 9.7 150.3 Kisalföld .......................... 20.3 12.8 7.5 158.0 Dunántúl .......................... 18.7 14.0 4.7 133.2 Duna-Tisza köze .......... 15.6 12.9 2.7 121.1 Tiszántúl .......................... 22.1 14.2 7.9 156.0 Északi dombosvidék .. 20.6 13.6 7.0 151.9 Kárpátalja .................... 34.6 16.7 17.9 207.2 Maevarorszáfif .......... 21.2 14.3 6.9 148.0 jából szebb a székely népmozgalom általános képe, mint ugyanez időben a magyarországi népmozgalomé s a halálozás tekintetében is elenyésző a különbség a székelyföldi és a magyarországi halálozási szám között. 1* De ma is az a helyzet, hogy a Székelyföld népmozgalma vezető helyen áll a megnagyobbodott ország népmozgalmában. Születési számával csak a visszatért északerdélyi terület és a trianoni Szatmár vármegye versenyezhetik; halálozási száma azonban kedvezőbb az északerdélyi halálozási számnál, ha nem is éri el azt a színvonalat, amelyen a csonkamagyarországi részek állanak az utóbbi évtizedekben ott érvényesülő erőteljes egészség- politika következtében. De még így is természetes szaporulata a minden szempontból élen álló Kárpátalja után legszebb az országban s vitalitási indexe is az első helyen van Kárpátaljától eltekintve, hol a régi nyomdokokon haladó külterjes népmozgalom 17.9 ezrelékes természetes szaporulatot és 207.2-es vitalitási indexet produkált szemben a Székelyföld 9.9 ezrelékes természetes szaporulatával és 159.5-ös vitalitási indexével. Ez a kárpátaljai népmozgalmi siker azonban nem a magyarságé s így nem is tekinthetjük belső összehasonlító alapnak. Annál inkább a tiszántúli magyarság népmozgalmi eredményét, amely 7.9 ezrelékes természetes szaporulatával s 156.0-os vitalitási indexével megközelíti a székelyföldi eredményt, de csak megközelíti. Magától értetődően ezzel nem dicsérni és magasztalni akarjuk a székelyföldi népmozgalmat, tudatában vagyunk minden hibájának, a reátelepedett kórokozóknak, a benne megnyilatkozó és veszedelmes népesedési dekadenciának, — és nem is mondjuk, hogy 1880—1939 között a Székelyföldön (Maros-Torda vm. nélkül): élve- születések: 33.9, elhalálozások: 24.7, természetes szaporulat: 9.2 ezrelék; ugyanekkor Magyarországon: élvészületések: 33.1, elhalálozások: 24.4, természetes szaporulat: 8.7 ezrelék. L.: M. Stat. Közi. tij s. 7., 22., 50. és 70. k.; Sabin Manuila: Tendintele miscárii popula^iei in jude^ele Transilvaniei In anli 1920—1927. Transilvania, Bánátul, Crisana, Maramure.sul 1918—1928. Bukarest, 1929., I., 667—676.; Buletinul Demografie I—Vili.; Szél Tivadar dr.: A természetes szaporodás és a szaporodási képesség. M. Stat. Szemle, 1941., XIX. 8. sz. * Szél i. m. 6. táblája nyomán (az erdélyi adatsor 1937-böl, a többi 1939-böl való).
