Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)
1942 / 1. szám - Venczel József: A székely népfelesleg
20 Venczel József I. A Székelyföld, Erdély és Nagy-Magryarország területe mÍTClési áganként (1914) * Mivelési ág Székelyföld Erdélly területe holdakban Nagy-Magyar- ország területi megoszlása %-ban Szántó 609.148 22.7 28.5 47.8 Kert 37.957 1.4 1.7 1.4 Réí 427.143 15.9 15.2 . 9.7 Szőlő 2.532 0.1 0.2 1.1 Legelő 314.217 11.7 14.2 12.4 Nádas 292 # * 0.2 Erdő 1,287.246 48.0 39.9 27.2 Termő' 2,678.533 100.0 100.0 100.0 Ha valóságos helyzetet tüntetnek fel ezek a számok, akkor valójában igaz, hogy a székely kivándorlás oka nem a terület szűkében keresendő, hanem más oka van ennek, kézzelfoghatóan a szegénység. Kérdés azonban, hogy ebben a viszonylatban szabad-e az általános népsűrűségi hányadost alkalmaznunk? Szabad-e a népsűrűség kiszámításába bevonnunk az ember nem járta havasok vidékét olyan mértékben mint a lapályos területeket, amelyeken minden talpalatnyi hely a rajta lakó népesség kultúrateremtő ereje alá van vetve? Szabad-e összehasonlítani ilyen alapon olyan különböző tájegységeket, amelyeknek földje s megélhetési viszonyai annyira különbözők, mint a Székelyföldé és az Alföldé? Nem kell-e számításba venni a területegységek különbözőségét és az egyes területeken is az ember megélhetését nyújtó föld különbözőségét? Kétségtelen, hogy a Székeljfföld* kérdésének megítélésekor is az jár el helyesen, aki a különbözőségekre is gondol. Aki számításba veszi, hogy a Székelyföldnek csak 22.7 százaléka szántó- terület, míg Erdélynek 28.5, Nagy-Magyarországnak 47.8 százaléka és számításba veszi, hogy a Székelyföldnek 48.0 százaléka erdő, nűg Erdélynek csak 39.9 és Nagy-Magyarországnak csak 27.2 százaléka. De még tovább; annak, aki egészen helyesen akar e kérdésben eljárni, magáévá kell tennie az agrárnépsűrűség-számítás- ban kidolgozott új módszert^, amely mérlegeli a mivelési ágaknak helyi jelentőségét is és figyelemmel van a földminőség különbözőségére a különböző területeken. * Az egyes vármegyék adóközségelnek területét és kataszteri tisztajövedelmét mivelési áganként és osztályonként az 1909. évi V. t.-cikk alapján végrehajtott kataszteri kiigazítás után, 1914-ben közlö füzetek alapján. (Erdély = Királyhágón-túli terület.) “ Székelyföld alatt rendszerint Csík, Háromszék, Maros-Torda (Maros- vásárhellyel) és Udvai'hely vármegyéket értjük, ha nem utalunk külön arra, hogy Maros-Torda vm. kiesik a számításból. Ez utóbbi megszorításra néhány esetben azért van szükségünk, mert Maros-Torda vármegyében a románság részesedése igen jelentékeny. ’’Schneller Károly dr.: Az agrárnépsürüség számítás-módja. Miskolc, 1939, Miskolci Jogászélet Könyvtára, Új s. 46. sz.
