Hitel, 1942 (7. évfolyam, 1-9. szám)

1942 / 3. szám - László Gyula: A magyar őstörténelem régészetéről

A magyar Őstörténetem régészetéről

147

HOMOKMÉGY-HALOM, llfl. SIR

1. kép.

1936. év tavaszán Homokmégy község Halom nevű szállásán egy avarkori temetőt ásatott a Nemzeti Múzeum. A temető az Alföld síkságából hirtelen kiemelkedő, néhány hold terjedelmű dombon feküdt.

Gazdag és szegény sírok vegyesen fordultak elő benne, úgy ahogfyan ezt majdnem mindegyik avarkori temetőben megrfigyelhetjük, a sírok a rendes keletelés keletnyugati irányában feküdtek.

A halomi domb homokjában, a 141. sorszámmal jelzett sírban, 116 cm. mélységben, kinyújtóztatva, hátán feküdt egy fiatal férfi csontváza. Csak a medencéje táján találtunk leleteket (1. kép). A keresztcsont felett vascsat (6), a medence bal szárnyán vaskarika (7), hasonló karika a jobbkarcsonton (i), az idő megemésztette bőrövön volt egy téglaformájú vaslemez és egy bronzlemezből préselt rozetta- forma övveret, a kettő egyberozsdásodott (5), a jobboldali vaskarika alatt egykor fanyelű vaskés (3),

pengéjén nem találtunk farost nyomokat s így nyilván bőrtokban viselte gazdája, a vaskés mellett két csonttárgy (1, 2) feküdt. A sír korát —■ jelentéktelen leletei miatt — csupán a temető korával határozhatjuk meg. A temető gazdagabb sírjai azt mutatják, hogy a temetőt a VH. században kezdették használni s még a VIII. században is temetkeztek beléje. Ezt az időmeghatározást a rozettaalakú préselt övveret is alátámasztja. Ilyenformán s ilyen eljárással készült övdíszeket a VH. században viseltek az avarok. A két csonttárgy közül az 1. számúhoz hasonlót elég sokat ismerünk avar sírokból, a 2. számmal jelölt eddig egyedülálló lelet. Mindakettö eddig mint ismeretlen rendeltetésű tárgy szerepelt. Alább megkíséreljük egykori használatuk és szerepük megállapítását.

Nézzük először az ismertebb formát (1. kép. 1. I. tábla 1—Íja). A szipkaformájú csonttárgy legnagyobb magassága 3.5 cm. Végét ugyanúgy faragták ki akár a mai pipa vagy cigarettaszipkák végét, hogy jól a fogak vagy az ajkak közé lehessen szorítani. Ez alá és a tárgy aljára gyöngyözött sávot, a tárgy oldallapjaira pedig zegzúg vonalakat, illetőleg négyszögsort faragtak. A szájrész egyik oldala erősen kopott, egyébként semmisem mutat arra, hogy a tárgyat hosszú időn keresztül használták volna. Mint említettem, hasonló, kissé hosszabb tárgyakat ismerünk más avar sírokból is, méghozzá férfiak sírjában és nők sírjában egyaránt megtalálhatók. A sírokban mindig a halomihoz hasonló helyzetben fekszenek, eredetileg kétségtelenül az övre függesztett valamilyen készségdarabhoz tartoztak s érdekes, hogy igen sok darabon megvan a szájnyílás egyoldalú kopása is. A csonttárgyon sem kampó, sem fül nincsen, úgyhogy közvetlenül nem függeszthették az övre. Hasonló csonttárgya-